Cikkek ezzel a címkével: űrutazás

NASA – a Marsra lépést nem kerülheti el az ember

Nem kerülheti el az ember, hogy a 2030-as évek végéig a Marsra ne lépjen, az Egyesült Államok számára pedig ez még prioritás is – jelentette ki hétfőn Charles Bolden, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) igazgatója egy washingtoni tudományos konferencián.

Mars bolygóBolden hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a gazdaságilag szűkös idők ellenére továbbra is elkötelezett az űrkutatás határainak további tágítása mellett.
“Egy Mars-misszió ma az emberiség számára a legfőbb űrkutatási cél és prioritás a NASA számára is. Kutatási programunkat teljes egészében ennek a célnak az eléréséhez igazítottuk” – hangoztatta a NSA vezetője.
Charles Bolden rámutatott, hogy Barack Obama amerikai elnök, aki az 2014-es pénzügyi évre 17,7 milliárd dolláros büdzsékeretet kér a NASA számára, támogatja a Mars-kutatás koordinált stratégiáját.

A NASA az űrhajósokkal végrehajtandó Mars-program egyik első lépéseként azt tervezi, hogy 2025-ben elfog és eltérít egy aszteroidát. Ugyancsak a projekt részeként Scott Kelly űrhajós 2015-ben egy egész évet tölt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és ezzel lehetővé teszi az amerikai orvosoknak, hogy tanulmányozzák a tartós súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az ISS személyzetének tagjai most hathónapos váltásokban dolgoznak.

A Mars-utazásnak azonban egyelőre több komoly műszaki-tudományos akadálya van. Ezek egyike, hogy még nem épült olyan űrhajó, amely képes lenne egy irányban hét hónapig repülni. Nem világos az sem, hogy az emberi szervezet hogy reagál majd az utazás közben kapott sugárzásra, mint ahogyan az sem, hogy az űrhajósok hogy lesznek képesek létezni a “vörös bolygó” felszínén.

Bolden azonban, a Holdra szállás tapasztalataira hivatkozva, derűlátóan nyilatkozott a technikai nehézségek megoldásának kilátásairól és hangoztatta, hogy a NASA-nak minden idejét és minden dollárját a Föld körüli alacsony pályán való keringés, valamint a Holdon túlra jutás műszaki lehetőségeinek kifejlesztésére kell fordítania.

Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amelynek sikerült automata szondákat eljuttatnia a Marsra. Legutóbb 2012 augusztusában a Curiosity kutatójármű jutott el a bolygó felszínére.
A Curiosity és tartozékainak tömege azonban csak egy tonna volt, az emberi életfeltételek kialakításához azonban legkevesebb 40 tonnányi hasznos teherre lenne szükség. John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatója nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az emberi Mars-missziót egy újabb automata eszköznek a bolygóra szállítása előzné meg, amely víz után kutatna, és támpontként szolgálna a leendő expedíció navigálásánál is.

Harminc nap alatt a Marsra?

Olyan rakéta kifejlesztésén kezdődött meg a munka az Egyesült Államokban, amely harminc nap alatt a Marsra röpítheti az embert. A jelenlegi technikával 4 évig tart az út. A fejlesztést támogatja a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal.

Mars bolygó“A mostani rakéta-üzemanyagokkal csaknem lehetetlen a Föld szűkebb szomszédságán kívülre jutnia az emberiségnek” – mondta John Slough, a Washingtoni Egyetem kutatásvezetője.
Az új rakétatípust atomenergia repítené, de nem maghasadásra, hanem magfúzióra alapozva. Csúcssebessége 320 ezer kilométer lenne óránként. A sokkal nagyobb sebesség ellenére biztonságosabb lenne az utazás az új rakétával hajtott űrhajók legénységének, a rövidebb menetidőnek köszönhetően kevesebb káros napsugárzás érné őket. Emellett jóval olcsóbb lenne egy marsi út, mint a jelenlegi technikával, mivel az üzemanyag tömege a töredéke lenne a most szükségesnek. A hajtóműben homokszemcsényi hidrogénizotóp-gömböcske lenne, körötte pedig fémgyűrűk, amelyek a mágnesesség révén préselnék össze az üzemanyagmagot. A hajtóanyag 7 milliószor nagyobb teljesítményt engedne, mint a jelenlegi üzemanyagok. Az egész működtetéséhez ugyan áramra van szükség, de ez – a kutatók szerint – megoldható napelemekkel egy 150 tonnás űrhajó esetében. A rakétának nem kellene az egész úton működnie, elég három nap ahhoz, hogy a kellő sebességre gyorsítsa az űrhajót, ugyanakkor ezt olyan fokozatosan adagolt lökésekkel tenné, hogy a legénységet nem veszélyeztetné a gyorsulási erő.

“Reméljük, hogy sokkal erősebb energiaforráshoz jutunk, amely végül elvezet ahhoz, hogy megszokottá váljon a bolygóközi utazás” – idézte Slough-t a brit Metro újság.