Cikkek ezzel a címkével: űrhajó

Sikeresen földet ért a Sencsou-10 kínai űrhajó

Sikeresen földet értek 15 napos küldetésük után a Sencsou-10 kínai űrhajósai az észak-kínai Belső-Mongólia területén – jelentette a pekingi központi televízió szerda reggel.

Ûrkutatás – Sencsou-10Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező űrkapszula ejtőernyővel segített landolását és fedelének felnyitását élőben közvetítették. Az orvosi vizsgálatot és az űrhajósok rövid akklimatizálódását követően elsőként Nie Haj-seng, a tábornoki rangú parancsnok hagyta el a gömb alakú kapszulát, majd Kína második űrhajósnőjét, Vang Ja-pinget emelték ki, akit Csang Hsziao-kuang követett.

Az űrhajósokat egy-egy karosszékbe ültették és néhány lépésre vitték, ahol üdvözlésük után valamennyien röviden nyilatkoztak a televízió riporterének. A földi irányítás pekingi központjában bejelentették: a Sencsou-10 sikeresen teljesítette küldetését. Csang Kao-li miniszterelnök-helyettes, a politikai csúcsvezetés tagja felolvasta a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának gratuláló levelét.

A kínai űrhajósmissziók közül ez volt a leghosszabb ideig tartó. Az első embert Kína tíz éve, 2003 októberében küldte az űrbe, a Sencsou-5 fedélzetén. Két évvel később már ketten, míg 5 év múlva már hárman indultak útnak. Az első űrhajósnő tavaly júniusban, a Sencsou-9 expedíciójával járta meg sikerrel az űrt.

A június 11-én felbocsátott Sencsou-10 legénysége először automatikusan, majd kézi vezérléssel csatlakozott az űrben 2011 szeptembere óta keringő Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrállomásmodullal. Az űrhajósok egészségügyi, tudományos kísérleteket folytattak, Vang Ja-ping pedig egy alkalommal űrbéli szemléltető fizikaórát tartott élőben általános- és középiskolásoknak.

sencsou-10-start

A Tienkung-1-től kedden elbúcsúztak a kínai űrhajósok, küldetését a kínai űrprogram második szakaszában végleg befejezte. A következő, harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első – 60 tonnásra, 10 éves szolgálatra tervezett – űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.

Kína a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország mellett, amely rendelkezik azzal a technológiával és szaktudással, amely lehetővé teszi az űrbéli találkozások és dokkolási eljárások végrehajtását, valamint azt, hogy egy űrben keringő eszközre embert és eszközöket juttassanak.

Az űrből tartott tanórát Kína űrhajósnője

Az űrből – 340 kilométeres magasságból – tartott órát 330 pekingi általános- és középiskolás gyereknek csütörtök reggel Vang Ja-ping, a Sencsou-10 kínai űrhajó legénységének nő tagja.

wang-ya-pingA Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodulról magyarázó Vang szemléltető oktatását a kínai központi televízió élőben közvetítette, aminek köszönhetően – a Hszinhua hírügynökség szerint – előadásának országszerte 80 ezer oktatási intézményben körülbelül 60 millió nézője volt.
A mosolygós tanárnő a fizikáról, a súlytalanság állapotában tapasztalható jelenségekről, például az inga világűrbeli működéséről magyarázott válogatott közönségének. Az élő kapcsolat résztvevői között, akik kérdezhettek is, voltak vándormunkások gyermekei, nemzeti kisebbségek, valamint hongongi, makaói és tajvani tanulók.

A 33 éves Vang “tanárnő” – Kína második nő űrhajósa – és két másik társa június 11-én indult útnak, s űrhajójuk két nappal később kapcsolódott össze a Tienkung-1-gyel. A tervek szerint összesen 15 napot töltenek az űrben.
A Hszinhua megemlékezik a világ első űrtanárnőjéről, Christa McAuliffe hivatásos pedagógusról, aki 1986 januárjában a szerencsétlenül járt amerikai Challenger űrrepülőgép fedélzetén 37 évesen vesztette életét hat társával együtt.

A szintén amerikai Barbara Morgan 2007-ben a nemzetköz űrállomásról tartott órát video-összeköttetés révén, bemutatva például, hogyan lehet vizet inni a súlytalanság körülményei között.