Cikkek ezzel a címkével: kutatás

Furcsa élőlényeket találtak amerikai kutatók az óceán mélyén

Furcsa élőlényekre bukkantak amerikai kutatók az Atlanti-óceán mélyén a virginiai partok közelében, egy olyan helyen, ahol metángáz szivárog a tengerfenékből.

spider-crabA gázszivárgásról árulkodó buborékokat tavaly fedezték fel a meder feltérképezése közben. Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) később egy Jason nevű távirányítású kutató búvárhajót küldött a körzet alaposabb szemrevételezésére: a jármű által készített felvételek és talajminták gazdag és változatos élővilágot tártak a szakemberek elé.

A LiveScience tudományos hírportál beszámolója szerint a Jason fehér színű baktériumok egész hadát fedezte fel az 1,6 kilométeres mélységben. A parányi mikroorganizmusok kizárólag a metán lebontásából nyerik az energiát, jelenlétük tehát biztos jele lehet annak, hogy a közelben gázlelőhely található.

A buborékok közelében a búvárhajó kagylókra is bukkant, amelyek a kutatók megítélésére szerint szoros szimbiózisban élnek a metánevő baktériumokkal. Fotók készültek ismeretlen tengeri pókokról és halakról is.

A felszínre hozott talajminták és élő kagylók tanulmányozásával a tudósok igyekeznek minél többet megtudni a virginiai partok mentén húzódó óceáni árok rejtett világáról.

Magyar kutatók mutatják be eredményeiket a Felfedezők Napján

Első ízben ismerheti meg a közönség a tudományos expedíciók kulisszatitkait a Felfedezők Napján, május 11-én a Millenáris Parkban, ahol magyar szakemberek számolnak be eredményeikről, a terepi kutatás világáról színes előadások, látványos bemutatók és mini kiállítások segítségével.

felfedezok-napja“Az ismeretterjesztés napjainkban méltatlanul háttérbe szorult, a magyar kutatók tudományos eredményeivel szinte alig találkozhat a közönség, pedig munkájuk nem öncélú teljesítménytúra, hiszen kézzelfogható társadalmi és gazdasági haszna van. Rendezvényünkön a magyar tudományos kutatók fontos munkájára szeretnénk felhívni az emberek figyelmét” – mondta az eseményről Heiling Zsolt, a Magyar Földrajzi Társaság ügyvivője az MTI-nek.
A társaság és a Földgömb magazin közös szervezésében megvalósuló eseményen a lap számos szerzőjével is találkozhat a közönség, akik szintén beszámolnak tudományos munkájukról.

A nap számos érdekes programja között például 3D-s vetítésen pillanthatnak bele a földalatti expedíciók világába a látogatók, a Himalája távoli vidékén nyomon követhetik Kőrösi Csoma Sándor egykori lakhelyének megmentését, vagy ellátogathatnak Afrikába Teleki Sámuel nyomában, a Magyar Afrika Expedícióval. Nem marad ki a programból a Föld legmagasabb vulkánja, az Antarktisz jégvilága, Brazília rovarkülönlegességei és a dinoszauruszok kutatása sem.

A program “főszereplőjének”, a Mars-kutatásnak külön előadássorozatot szentelnek a szervezők.
A gyerekeket is számos érdekes programmal várják, egyebek mellett homokmandalát és dinoszaurusz csontot is készíthetnek a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Földrajzi Múzeum pedagógusai segítségével. Nemcsak a kicsiket, de a vállalkozó szellemű felnőtteket is vetélkedőre invitálják, akik számos expedíciós feladat teljesítése mellett egy Mars-szonda leszállását is irányíthatják.

Az esemény egyik különlegessége, hogy a helyszínről 15 órakor indul útnak egy 18 000 kilométeres túrára a Közép-Ázsia Expedíció. A csapatot alkotó geográfus, biológus és etnográfus szakemberek nagy felfedezők – Vámbéry Ármin, gróf Almásy György, Prinz Gyula, Déchy Mór, Szentkatolnai Bálint Gábor, Berzenczey László és gróf Zichy Jenő – nyomán járva vizsgálják azt, milyen változások mentek végbe az általuk kutatott helyszíneken az elmúlt évszázadokban, egészen Kirgizisztánig haladva.

“Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kutató-expedíciók fontosságára, valamint az expedíciók tudományos gyökereire. Kedvet és érdeklődést szeretnénk ébreszteni a jövő generációjában a tudományos kutatómunka iránt, megmutatni a feladat szépségét, izgalmát” – emelte ki Heiling Zsolt.

Az eseményen először adja át A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány által alapított Magyar Felfedezők Nagydíját az elmúlt évek legkiemelkedőbb magyar terepi felfedezőjének Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a rendezvény fővédnöke.

A szuperszámítógépes kutatást segítő program indult három vidéki egyetemen

Uniós támogatással a szuperszámítógépes kutatást segítő program indult a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet részvételével – közölte Dombi György projektvezető csütörtökön a csongrádi megyeszékhelyen.

A kép csak illusztráció

A kép csak illusztráció

A 780 millió forintból megvalósuló, 2014 őszéig tartó projekt célja a szuperszámítógépes kutatások elterjesztése, illetve a nagy vidéki tudományegyetemeken 2011-ben létrehozott informatikai kapacitás optimális kihasználása – mondta a Szegedi Tudományegyetem professzora a programról tartott sajtótájékoztatón.

A kiemelkedő számítási kapacitásokkal rendelkező szuperszámítógépeket az informatikai kutatások mellett elsősorban a természettudományok, illetve az élettudományok területén alkalmazzák, felhasználásuk azonban egyre fontosabbá válik a közgazdasági, mérnöki vagy akár a jogi, illetve bölcsészettudományi területen is. A program célja lehetővé tenni e tudományterületek művelői számára a szuperszámítógépek használatát, például a szakterületüket érintő tudásbázis létrehozásával.

Az egyetemi tanár tájékoztatása szerint a projekt részeként több informatikai jellegű kutatási program is megvalósul: vizsgálják többek között, hogy a napjainkban létrehozott, digitálisan tárolt adatok, dokumentumok, tervrajzok miként lesznek felhasználhatók néhány év vagy évtized múlva.

Dombi György elmondta, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem áll rosszul a szuperszámítógépek alkalmazása terén. A berendezések azonban négy-öt év alatt elavulnak, olyan gyorsan növekszik a berendezések számítási teljesítménye, illetve annyit javul a számítógépek energiafelhasználása. A program keretében felmérik a kutatói igényt is, hogy milyen fejlesztésekre lesz szükség az elkövetkező néhány esztendőben.

Obama milliárdos kutatási alapot hoz létre a nem olajalapú járművek fejlesztésére

Barack Obama amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy kétmilliárd dolláros kutatási alapot hoz létre nem olajalapú üzemanyaggal, hanem elektromos árammal, földgázzal, biológiai vagy más anyagokkal hajtott és olcsóbb járművek kifejlesztésének érdekében.

Nem olajalapú járművekAz Energiabiztonsági Tröszt elnevezésű alapba az elkövetkező tíz év alatt várhatóan kétmilliárd dollár fog befolyni, ennek forrása a kontinentális alapzaton történő tengeri olajfúrás engedélyezéséért beszedett koncessziós díj.
Obama a Chicago melletti, fejlett akkumulátorok kifejlesztésére szakosodott Argonne Nemzeti Laboratóriumban mondta el második elnöki ciklusának első energetikai témájú beszédét.

Az Obama-kormány eddig 90 milliárd dollárt fektetett be a tiszta energia fejlesztésének és a “zöld munkahelyek” létrehozásának ösztönzésébe. Ezzel jelentősen megnőtt a megújuló energiatermelés az Egyesült Államokban, ám több projekt botrányosan megbukott, belpolitikai feszültséget generálva. Ennek legeklatánsabb példája volt a Solyndra kaliforniai napelemgyár csődje, amely 527 millió dollár kormányzati kölcsönt kapott.

Az alap létrehozásához, amelyet az elnök először februárban, az unió helyzetéről szóló éves beszédében említett meg, a kongresszus jóváhagyására is szükség lesz. Ennek feltételéül a republikánusok várhatóan az olajfúrási engedélyek számának növelését szabják majd meg, amit Barack Obama elnök nem kíván teljesíteni.

Fotó: aboutmyplanet.com