Cikkek ezzel a címkével: kína

Orbán: csak az nem üzletel Kínával, aki becsukja a szemét

Orbán Viktor miniszterelnök szerint ma csak az nem üzletel Kínával és kínai vállalatokkal, aki “szándékosan becsukja a szemét”. A kormányfő ezt a Huawei kínai távközlési cég regionális logisztikai központjának átadóján mondta kedden, a Pest megyei Biatorbágyon.

“Csak az az ország fog talpon maradni, és válhat a válság utáni világ nyertesévé, amely nyitott Kína irányába, és ahol kínai cégek jelen vannak” – hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor, aki méltatta Közép-Európa és Kína szerinte hosszú időre biztosított gazdasági és kulturális együttműködését.
A keleti nyitás stratégiájára utalva hozzátette, hogy ma már Magyarországon és a magyar gazdaságpolitikában más szelek fújnak, “nemcsak nyugati, hanem keleti szelek is”.
Azt is mondta, hogy ma már bátran kijelenthető: aki Magyarországon ruház be, az biztos alapra épít.

Ukrajna – Kínába utazott az államfő, a kormányfőt a parlamentbe rendelték

A feszült ukrajnai helyzet ellenére négynapos látogatásra Kínába utazott kedden Viktor Janukovics, az ország államfője.

Mikola Azarov miniszterelnököt és kormánya tagjait pedig a képviselők kedd délutánra személyesen a parlamentbe rendelték. A törvényhozás ekkor tárgyalja a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A 450 tagú verhovna radában tartott voksoláson 368 képviselő támogatta, hogy a kabinet tagjai személyesen is legyenek jelen a plenáris ülésen.

Sikeresen földet ért a Sencsou-10 kínai űrhajó

Sikeresen földet értek 15 napos küldetésük után a Sencsou-10 kínai űrhajósai az észak-kínai Belső-Mongólia területén – jelentette a pekingi központi televízió szerda reggel.

Ûrkutatás – Sencsou-10Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező űrkapszula ejtőernyővel segített landolását és fedelének felnyitását élőben közvetítették. Az orvosi vizsgálatot és az űrhajósok rövid akklimatizálódását követően elsőként Nie Haj-seng, a tábornoki rangú parancsnok hagyta el a gömb alakú kapszulát, majd Kína második űrhajósnőjét, Vang Ja-pinget emelték ki, akit Csang Hsziao-kuang követett.

Az űrhajósokat egy-egy karosszékbe ültették és néhány lépésre vitték, ahol üdvözlésük után valamennyien röviden nyilatkoztak a televízió riporterének. A földi irányítás pekingi központjában bejelentették: a Sencsou-10 sikeresen teljesítette küldetését. Csang Kao-li miniszterelnök-helyettes, a politikai csúcsvezetés tagja felolvasta a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának gratuláló levelét.

A kínai űrhajósmissziók közül ez volt a leghosszabb ideig tartó. Az első embert Kína tíz éve, 2003 októberében küldte az űrbe, a Sencsou-5 fedélzetén. Két évvel később már ketten, míg 5 év múlva már hárman indultak útnak. Az első űrhajósnő tavaly júniusban, a Sencsou-9 expedíciójával járta meg sikerrel az űrt.

A június 11-én felbocsátott Sencsou-10 legénysége először automatikusan, majd kézi vezérléssel csatlakozott az űrben 2011 szeptembere óta keringő Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrállomásmodullal. Az űrhajósok egészségügyi, tudományos kísérleteket folytattak, Vang Ja-ping pedig egy alkalommal űrbéli szemléltető fizikaórát tartott élőben általános- és középiskolásoknak.

sencsou-10-start

A Tienkung-1-től kedden elbúcsúztak a kínai űrhajósok, küldetését a kínai űrprogram második szakaszában végleg befejezte. A következő, harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első – 60 tonnásra, 10 éves szolgálatra tervezett – űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.

Kína a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország mellett, amely rendelkezik azzal a technológiával és szaktudással, amely lehetővé teszi az űrbéli találkozások és dokkolási eljárások végrehajtását, valamint azt, hogy egy űrben keringő eszközre embert és eszközöket juttassanak.

Az űrből tartott tanórát Kína űrhajósnője

Az űrből – 340 kilométeres magasságból – tartott órát 330 pekingi általános- és középiskolás gyereknek csütörtök reggel Vang Ja-ping, a Sencsou-10 kínai űrhajó legénységének nő tagja.

wang-ya-pingA Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodulról magyarázó Vang szemléltető oktatását a kínai központi televízió élőben közvetítette, aminek köszönhetően – a Hszinhua hírügynökség szerint – előadásának országszerte 80 ezer oktatási intézményben körülbelül 60 millió nézője volt.
A mosolygós tanárnő a fizikáról, a súlytalanság állapotában tapasztalható jelenségekről, például az inga világűrbeli működéséről magyarázott válogatott közönségének. Az élő kapcsolat résztvevői között, akik kérdezhettek is, voltak vándormunkások gyermekei, nemzeti kisebbségek, valamint hongongi, makaói és tajvani tanulók.

A 33 éves Vang “tanárnő” – Kína második nő űrhajósa – és két másik társa június 11-én indult útnak, s űrhajójuk két nappal később kapcsolódott össze a Tienkung-1-gyel. A tervek szerint összesen 15 napot töltenek az űrben.
A Hszinhua megemlékezik a világ első űrtanárnőjéről, Christa McAuliffe hivatásos pedagógusról, aki 1986 januárjában a szerencsétlenül járt amerikai Challenger űrrepülőgép fedélzetén 37 évesen vesztette életét hat társával együtt.

A szintén amerikai Barbara Morgan 2007-ben a nemzetköz űrállomásról tartott órát video-összeköttetés révén, bemutatva például, hogyan lehet vizet inni a súlytalanság körülményei között.

Bővül a metró, terjednek az elektromos autók Pekingben

A kínai főváros metróhálózata összesen hat új vonallal, illetve szakasszal bővül 2014 végéig, valamint hamarosan megkezdik az elektromos autók kedvezményes értékesítését – számolt be a tervekről a kínai média szerdán.

Daimler-Elektroauto-PekingAz idén korábban már átadott két vonalszakasszal 2013-ban és 2014-ben csaknem 85 kilométerrel hosszabb föld alatti vasúton fognak metrókocsik futni. Május ötödikén 456 kilométerre nőtt a fővárosi metróvonalak együttes hossza, 2007-ben még 114 kilométer volt.
A pekingi metró naponta körülbelül tízmillió utast szállít, s 2015-re a 19 vonal összes hossza eléri majd az 561 kilométert. 2020-ra a teljes fővárosi metróhálózat ezer kilométeres lesz.

Peking útjain körülbelül 5,2 millió autó fut, a város állandó dugókkal küzd, amely nem kis részben járul hozzá a szmoghoz, az egészségre veszélyes anyagok nagymértékű koncentrációjához. A főváros az elmúlt években megpróbálta ismét a kerékpárokra csábítani a lakosság egy részét, de a felállított önkiszolgáló kölcsönzők nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A városvezetés a tömegközlekedés fejlesztése mellett megkezdte a környezetkímélő autók népszerűsítését is. A Legal Evening News című lap friss beszámolója szerint 2015-re várhatóan 50 ezer elektromos autó lesz Pekingben, ezekből 30 ezer magántulajdonban. A többiből jut a tömegközlekedésnek, közhivataloknak és a taxivállalatoknak.
A város északnyugati részén a hétvégén indították el az első elektromos autókölcsönző szolgáltatást. Az egyelőre 15 gépkocsiból álló park autóit a vállalkozásban részes Beijing Automotive Group, vagyis a BAIC csoport gyártotta és biztosította. A cég arra készül, hogy első elektromos autóinak értékesítését heteken belül megkezdi.

A vásárlást a központi kormányzat támogatja, az autók ára 200 ezer jüan (7,3 millió forint) felett van, és az állam a magántulajdonostól 60 ezer jüant (2,2 millió forint) vállal át. Végeredményben így vetekszik az elektromos autó ára egy átlagos “hagyományos” üzemű autóéval. A fenntartása azonban – hirdetik a szakemberek – jóval olcsóbb.
Peking már megépítette a világ legnagyobb elektromosautó- töltőállomását, amely naponta 400 jármű töltésére nyújt lehetőséget. A tervek szerint a főváros további négy állomást és plusz 15 töltőhelyet alakít ki.

Egy vidéki ember ”városiasítása” 80 ezer jüanba kerül a kínai kormánynak

A Peking által meghirdetett tömeges városiasodás jelentős anyagi vonzattal jár; fejenként átlagosan 80 ezer jüanba, vagyis hárommillió forintjába kerül majd a kínai vezetésnek – írja a sina.com.

 800px-BeijingCBD-2007-8A hírportál a kormány fejlesztési kutatóintézetének tanulmányát idézi, mely négy kínai város – Csungking, Vuhan, Csengcsou és Csiahszing – átlagos árait és letelepedési költségeit alapul véve állította fel statisztikáit.     A migráns munkások városlakóvá válása jelentős kiadásokkal jár, így egyebek között integrálni kell őket és családjukat a társadalmbiztosítási, nyugdíj-, oktatási és egészségügyi rendszerbe, pénzügyi támogatással kell segíteni letelepedésüket, melyek magukban is jelentős összegeket jelentenek, s ezekhez adódnak a városi regisztrációs díjak – áll a tanulmányban. A városiasodás folyamata – a gyakran elavultnak és szűklátókörűnek bélyegzett lakóhely-regisztrációs rendszer jelentette korlátok mellett – éppen ezen kiadások miatt is zajlott lassan az elmúlt években, miközben a több mint három évtizeddel ezelőtt meghirdetett “reform és nyitás” politikája után elindult migránsoknak már a második generációja nő fel.

A kutatók szerint egy migráns munkás városiasodása a fenti kiadásokat figyelembe véve nagyjából átlagosan 80 ezer jüan (1 jüan=37 forint) körül alakul. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2006-ban a kisvárosokban 20 ezer, a nagyvárosokban 60 ezer, a metropoliszokban pedig 100 ezer jüan körülre tette a költségeket. A kormány fejlesztési kutatóintézetének korábbi, négy évvel ezelőtti tanulmánya az első generációs migráns munkások letelepedésének díját 90-100 ezer jüan körülire, a második generációsakét 50-60 ezer jüan körülre becsülte.

Ugyan a most kiszámolt 80 ezer jüanes átlagos összeg magasnak tűnhet, a kormánynak hosszú távú befektetésként kell az urbanizációra tekintenie – emelik ki a tanulmány készítői. A valós számok ráadásul a becsültnél alacsonyabbak lehetnek, számos migráns munkás ugyanis már jelenleg is rendelkezik valamilyen társadalombiztosítással, illetve egyes városok ingyenes oktatást biztosítanak, így rendszerbe integrálásuk a számoltnál kevesebbe kerülne.     A kínai vezetés tervei szerint a következő évtizedben 400 millió vidéki válhat városlakóvá az 1,3 milliárdos összlakosságú országban, s erre mintegy 40 ezer milliárd jüant költenek majd. Az évtized végére a központ reményei szerint a lakosság 60 százaléka lehet városlakó. A városiasodás lesz a következő években a hazai gazdasági aktivitás motorja, a belföldi kereslet fellendítője – emelik ki rendre a tervekkel kapcsolatban a döntéshozók.

Kínai Nagydíj – Alonso nyert, Vettel maradt az élen

A kétszeres világbajnok Fernando Alonso nyerte az idei Forma-1-es szezon harmadik futamát, a vasárnapi Kínai Nagydíjat.

Formula 1 Chinese Grand PrixA Ferrari 31 éves spanyol pilótája mögött az ausztráliai idénynyitón győztes finn Kimi Räikkönen (Lotus) végzett a második, Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája pedig a harmadik helyen.
A vb-pontversenyben továbbra is a világbajnoki címvédő Sebastian Vettel, a Red Bull német versenyzője áll az élen, aki ezúttal negyedik lett.
Az élről induló Hamilton tökéletesen kapta el a rajtot, ugyanakkor a mellőle startoló Räikkönent mindkét ferraris pilóta, azaz Alonso és Felipe Massa is megelőzte, sőt a negyedik körben a célegyenesben mindketten Hamilton elé kerültek. A dobogós helyen lévő versenyzők mindegyike lágy gumival indult a futamon, így már a 6. kör után mindannyian kerékcserére kényszerültek. Ekkor Nico Hülkenberg haladt az élen, őt Vettel követte. A két német pilóta egyszerre ment ki a boxutcába, ahol utóbbinak sikerült megelőznie a sauberes riválisát.

Alonso a 21. körben vette vissza ismét a vezető pozíciót, amikor megelőzte Jenson Buttont, de nem sokkal később mindketten új gumikat kaptak, így a verseny során először Vettel volt az első, őt Hülkenberg, Alonso, Button, Hamilton és Räikkönen követte, azonban míg a német pilótákra két kerékcsere, addig a többiekre már csak egy várt a verseny hátralévő részében.

A futam feléhez érve Alonso előbb Hülkenberget, majd Vettelt, Hamilton pedig Buttont előzte meg. A 31. körben Vettel is új gumikat kapott, eközben Räikkönennek sikerült Button elé kerülnie. A Red Bull kétszeres címvédője a nyolcadik helyre jött vissza, de azonnal megkezdte a felzárkózást sorra előzte meg riválisait, így Hülkenberget és Buttont is maga mögé utasította.

A 41. körre Vettelen és Buttonön kívül mindenki “letudta” utolsó boxkiállását, így Vettel vezetett ismét Alonso, Button, Räikkönen és Hamilton előtt. Az előző futamon győztes német végül hat körrel a futam vége előtt kapta meg utolsó, lágy abroncsait, mellyel a negyedik helyről vágott neki a harmadik Hamilton üldözésének, s bár nyolc másodperces hátrányát ledolgozta vele szemben, az előzésre már nem maradt ideje, így végül negyedik lett.

Alonso pályafutása 31. futamgyőzelmét aratta, Kínában másodszor intették le elsőként.
A szezon jövő héten a Bahreini Nagydíjjal folytatódik.

Megépítheti kínai üzemét a Volvo

A Volvo Cars megkapta a zöld utat a kínai hatóságoktól az autógyártás ottani beindítására – idézte kedden az Automotive News Europe autóipari szakmai hírportál a Bloomberg üzleti hírügynökségnek az ügyhöz közelálló források értesülésére hivatkozó cikkét.

VolvoA kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) az értesülés szerint elfogadta a Volvo által benyújtott gyártási tervet. A végső engedélyt a kormánynak kell megadnia, de a tapasztalatok szerint az már csak formai kérdés.
A Volvo a délnyugat-kínai Szecsuan tartomány székhelyén, Csengduban tervez autógyártó üzemet építeni.
A Zhejiang Geely Holding Group 2010-ben vásárolta meg a Volvo autógyárat az amerikai Ford Motor autógyártótól. A kínai hatóságok azonban ennek ellenére is a külföldi autógyáraknak kijáró alapos engedélyeztetési eljárásnak vetették alá a kínai tulajdonban lévő céget.
Még az indiai Tata Motors tulajdonában lévő Jaguar Land Rover autógyárnak is – amely tavaly alakított közös vállalatot Kínában a Chery Automobile Co. autógyárral – kevesebb ideig tartott megszereznie a kínai gyártáshoz szükséges engedélyt, mint a Volvónak.

A helyi gyártás megindításával a Volvónak lehetősége nyílik árai csökkentésére Kínában, mivel a belföldön előállított modelleket nem terheli a 25 százalékos kínai importvám.
A Volvo az idei első két hónapban 8719 autót adott el Kínában, 31 százalékkal többet mint egy évvel korábban és többet mint Svédországban. Kína így az Egyesült Államok után a Volvo második legnagyobb piacává lépett elő.