Kölni dóm – a világ harmadik legmagasabb temploma

3
Kölni dóm – a világ harmadik legmagasabb temploma

A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Mária Dóm 157 méteres magasságával Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1888 között a világ legmagasabb épülete volt). Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike, a kölni főpályaudvar mellett áll, a Rajna partján: 2004-ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.

Kölner DomA dómnak 12 harangja van. Az első a 3,4 tonnás Dreikönigenglocke (háromkirályok harangja) volt, amelyet 1418-ban öntöttek és 1437-ben állítottak fel; 1880-ban újra kellett önteni. Van két olyan harang is, a 10 tonnás Pretiosa és a 4,3 tonnás Speciosa, amelyek az 1448-as felállítás óta a helyükön maradtak. A legnagyobb a Szent Péter-harang, amelyet 1922-ben öntöttek. Ez a világon a legnagyobb szabadon lengő harang; a World Peace Bell (Newport, Kentucky) nagyobb ugyan, de nem mozog szabadon.

A második világháborúban a dóm súlyosan károsodott; többek között 14 bombatalálat érte. A gyújtóbombákat a dómban őrködő munkatársak azonnal eloltották. A bombázások következtében a főhajó néhány boltíve beomlott. 1948-ban az alapkő letételének 700. évfordulóját egy súlyosan károsodott dómban ünnepelték. 1956 óta a dóm ismét ellátja feladatát.

1975. november 2-án három betörő egy szellőzőaknán keresztül, hegymászó felszerelés segítségével behatolt a dóm – akkor biztonságosnak számító – kincstárába, és értékes monstranciákat és kereszteket vittek el. A tetteseket a kölni alvilág segítségével sikerült elfogni és hosszú szabadságvesztésre ítélték őket. Addigra azonban a zsákmány egy részét, közte egy 1657-ből származó arany monstranciát, már beolvasztották.

2000 októbere óta a kölni dóm kincseit a dóm északi felében levő 13. századi boltíves pincékben újra kiállítják. A kincstár három emeleten hat termet, 500 négyzetméter kiállítási területet foglal magába.
Napjainkban elsősorban a környezeti hatások károsítják a dómot. A savas eső szétbomlasztja a követ és a kipufogógázok elszínezik. Ezért a dóm építészei már évtizedek óta küzdenek a bomlás ellen, a díszítések tömeges cseréjével.

2005. augusztus 18-án XVI. Benedek pápa a Németországban tett apostoli látogatása során meglátogatta a dómot is, az Ifjúsági Világnapok ünnepségeinek alkalmából.

A dóm belseje

A késő középkori kórus a 104 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Az a különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet.
A háromkirályok művészien díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három király (három napkeleti bölcs) maradványaiként tisztelnek.

A festett üvegablakok, köztük a déli hajóban található úgynevezett bajor ablakok szintén híresek. Ezeket I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. Ezeket Max Emmanuel Ainmiller (1807-1870) vezetésével készítették, H. v. Hess (1798-1863) tervei alapján. Az ablakok leleplezése 1848-ban, a 600 éves évforduló ünnepségei során történt.
A 970 körül készült Gero-kereszt (Gero-Kreuz) a szentély közelében a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.
Az egyik kápolnában található a fából készült Milánói Madonna, 1290 körüli, amely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal.

Orgonák

A kölni dómnak két orgonája van; mindkettő ugyanattól a játszóasztaltól kezelhető.
A háború után építették az első orgonát (kórus-orgona vagy kereszthajó-orgona), amely a kereszthajó egyik oldalában található. Ez a gótikus templomokban szokatlan elhelyezés azzal magyarázható, hogy az orgonát 1948-ban szentelték fel, de a főhajó a helyreállítás miatt 1956-ig zárva volt.

1998-ban egy új orgonát is szenteltek (főhajó-orgona), így a háború utáni időkben tapasztalt elégtelen hangzás megoldódott. Az új orgona a főhajó elején helyezkedik el; ez akusztikai szempontból a legkedvezőbb elhelyezés. így viszont az orgona megszakítja a főhajó és kórus terének a folytonosságát. Az orgona négy műből áll, 3963 sípja van, amelyek 53 regiszterre vannak elosztva.
2006-ban az orgonaegyüttest két fanfárregiszterrel egészítették ki. Ezeket csak különleges alkalmakkor, ünnepi istentiszteleteken szólaltatják meg.

Világörökség

1996-ban a kölni dómot, mint az európai gótikus építészet mesterművét, a kulturális Világörökség részévé nyilvánították. 2004. július 5-én felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára [1], a következő indoklással: a “dóm vizuális integritásának veszélyeztetése a Rajna túloldalára tervezett magasépítkezések miatt”. A 2005. július 13-ai UNESCO-konferencián, amelyet a dél-afrikai Durbanban tartottak, a végleges döntést egy évvel elhalasztották.


hozzászólás (3)
Szóljon hozzá

Név (kötelező)

Weboldal