Tudomány

Hófehér kicsinye született a kolobusz majomnak Debrecenben

Hófehér utódnak adott életet az egyik zászlós farkú kolobusz majom a debreceni állatkertben – közölte az állatkert sajtószolgálata csütörtökön az MTI-vel.

Kolobus majomA rendkívül látványos, mozgékony majomfaj, a zászlós farkú kolobusz, más néven zászlós farkú gereza egyik nősténye egészséges, hófehér utódnak adott életet, a jövevényt a látogatók is megnézhetik a majomházban.
Az állatkert tájékoztatása szerint a gerezamajom Közép-Afrika – Kenya, Tanzánia, Kamerun – őserdeiben él 3000 méter tengerszint feletti magasságig.

Állománya élőhelyén veszélyeztetett, Debrecenbe a franciaországi Reynou és a hollandiai Emmen állatkertjéből érkeztek a nemzetközi fajmegmentő program keretében.
A nappali életmódot folytató, fán élő majomfaj hüvelykujja majdnem teljesen hiányzik, a fán lakó életmódhoz alkalmazkodott. A felnőtt hím gyakran feltűnősködik, amikor a fák koronájában nagyokat ugrálva, territóriumuk határait jelöli ki.

A fehérzászlós kolobusz kizárólag növényi táplálékot fogyaszt: elsősorban friss zöld leveleket, gyümölcsöket, fák kérgét és háncsot.

Legkomolyabb ellenségei a nagy termetű sasok, amelyek elől a mélyebb ágak közé húzódnak. Vészkiáltásokkal és kezükkel a fák törzsén tapsolva keltik fel a csoport figyelmét a veszélyre.

A nőstény bármikor kész lehet a párzásra, az 5,5-10,2 kilogrammos nőstények 158-170 napi vemhesség után egyetlen utódot szülnek. Az újszülött rózsaszínű arca, keze, lába és fülei kivételével teljesen fehér, két hét után szürkére sötétedik, majd három hónap után feketedik be – közölte az állatkert.

A haris lett az év madara 2016-ban

A haris nyerte el a 2016-os év madara címet hétfőn zárult internetes szavazás eredményeként – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

haris-madár-01A közlemény szerint a június 25-től tartott internetes szavazáson a három felkínált lehetőségre – haris, fürj és ugartyúk – 4066 voks érkezett. A haris az első helyet a 1524 szavazattal (37 százalék) szerezte meg, a második 1291 szavazattal (32 százalék) az ugartyúk lett, míg a harmadik helyen 1252 (31 százalék) vokssal a fürj végzett. A lakosság döntése meglepte az MME szakembereit, akik az ismertebb fürjet, és a kirívó megjelenésű ugartyúkot várták az első és a második helyekre.

Az MME által 1979-ben elindított “Az év madara” program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok és élőhelyük társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak – a 2016-ban az agrár- és vadgazdálkodóknak – különösen fontos szerepe van.

A recsegő hangot hallató haris nem csupán a síkvidéki, hanem a dombvidéki és előhegységi üde, magas füvű rétek védett madara. Élőhelye és hosszú távú vonuló viselkedése fokozottan veszélyeztetetté teszik a fajt. A gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán régió kíméletlen madárvadászata – csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába – pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan.

A haris érdekessége, hogy elsősorban szürkületkor és éjszaka énekel, amikor a jellegzetes recsegő hang – a faj latin tudományos neve is a hangutánzó Crex crex – a hidegebb, sűrűbb levegőben messzebb terjed.

Az év hátra lévő időszakában az MME szakmai stábja a haris fészkelő állományának védelmét segítő ajánlásokat dolgoz ki a gazdálkodók számára, emellett a madárfajt bemutató szóróanyagokat is készít, és országszerte éjszakai hariskereső túrákat szervez 2016 tavaszára – olvasható a közleményben.

A búbos banka lett idén az év madara

A búbos banka lett 2015-ben az év madara egy tavaly lezajlott internetes szavazás eredményeként – tájékoztatta hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

Búbos bankaA búbos bankát nem először választották a szavazók az év madarának, 1989-ben és 1990-ben is rá szavaztak a legtöbben. A tavalyi online voksoláson a búbos banka a fekete rigót és a vörösbegyet előzte meg.
Az MME 1979-ben indította el “Az év madara” programot azzal a céllal, hogy egyes fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjenek, és szerepet vállaljanak a védelmükben.

Az egyesület ismertetése szerint a búbos banka Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel, Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt. Az Európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Tavasszal az első példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, de a hazatérés egészen április végéig elhúzódik.
A búbos banka elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállományát 5 millió egyedre becsülik. Hazai fészkelő állománya 10-17 ezer párra tehető, az MME évente megismételt felmérései szerint ez a szám az ezredforduló óta enyhén csökken.

A búbos banka főként férgekkel, rovarokkal és rovarlárvákkal, kisebb részt apró gerincesekkel, gyíkokkal és kisrágcsálókkal táplálkozik.
Főként mezőgazdasági területeken él, ezért veszélyt jelent a faj számára a nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölő szerek használata. A vonulás során a vadászat és a klímaváltozás okozta szélsőségek is csökkentik az állományt.

A búbos banka szinte bármilyen üregben, kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, de akár a talajon vagy ennek közelében is. Fészket nem épít, öt-nyolc tojást rak le, a kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik, de akár kétszer is költhet évente. Különösen az alacsonyabban levő, a szőrmés ragadozóknak jobban kitett fészkelő helyeken kap szerepet a nagyobb fiókák védekező viselkedése: híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé, innen ered sokatmondó népi neve, a “fostos bugybóka”.

Emberkövető madárként a faj megtanulta kihasználni a lakott területek számára kedvező élőhely kínálatát is.
Az MME Madárbarát kert programja arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakott területeken segíthetünk a faj védelmében a megfelelő fészkelő helyek biztosításával, egyebek mellett mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezésével, úgynevezett odúfák létrehozásával, fészekfülkék kialakításával kő- és téglarakásokban, fészekházikók építésével vagy a tetőtér megnyitásával a kúpcserepek alatt.

Kép forrása: agroinform.com

Gorillaturizmus biztosítja számos közösség fennmaradását Ruandában

Gorillaturizmus biztosítja számos közösség fennmaradását Ruandában. A nemzeti parkok jövedelmének 5 százalékát a helyi közösségek támogatására fordítják, amelyekből számos fejlesztés történik az érintett régiókban.

gorilla-turizmus-ruandaEgy 2005-ben meghozott rendelkezés eredményeként a nemzeti parkok bevételének 5 százaléka a helyi közösségekhez kerül Ruandában. Az elmúlt években így 29,4 millió dollárt (6,7 milliárd forintot) fordítottak 360 közösség támogatására szerte az országban. A pénzből új iskolák, méhészetek, utak és hidak építését, valamint a víz- és közegészségügyi ellátás fejlesztését, különböző kis- és középvállalkozásokat is finanszíroztak.

A Ruandai Fejlesztési Tanács (RDB) 39 ezerre becsüli azoknak a lakosoknak a számát, akik ily módon profitáltak a turizmusból. A célszerűség mellett a projektek hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra is – írja a The Guardian.

Az elmúlt húsz évben több mint egymillió turista érkezett Ruandába, amelynek az Ugandával és Kongóval határos területein 500 veszélyeztetett hegyi gorilla él. Ruanda legfontosabb bevételi forrása a turizmus, az ágazat az elmúlt két évtizedben 294 millió dollár jövedelmet generált. Ennek 85 százalékát a hegyi gorillák megtekintésére érkezett turisták látogatásából befolyt pénzek teszik ki.

A ruandai gorillák a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos Volcanoes nemzeti parkban élnek, ahol a helyi közösségek az erre szánt fejlesztési pénzek 40 százalékát kapják meg. A délnyugati Nyungwe erdősség és a keleti Akagera nemzeti park közösségei 30-30 százalékot kapnak a célra elkülönített pénzekből.

“Leülünk a közösségek vezetőivel, és a környék szükségleteinek és problémáinak alapján közösen elhatározzuk hogyan költsük el a pénzt” – nyilatkozta az RDB egyik vezetője, Theosophore Ngoga. Az átláthatóságot rendszeres pénzügyi jelentésekkel igyekeznek biztosítani.

(http://www.theguardian.com/global-development/2014/jul/28/rwanda-gorillas-community-tourism)

Tevecsikó született Nyíregyházán

Kétpúpú tevecsikó (Camelus bactrianus) született a Nyíregyházi Állatpark Ázsia élővilágát bemutató területén.

Tevecsikó született NyíregyházánA Szöszke névre hallgató kanca tizenkét hónapnyi vemhesség után a múlt héten született meg és lett tagja az ország legnépesebb, tizenkét tagot számláló tevecsapatának – közölte Révészné Petró Zsuzsa szóvivő kedden az MTI-vel.
A szaporulat különlegessége, hogy míg az anyaállat barna színű, a kis kanca – az apja színét örökölve – vakító fehér bundával született. Ideje nagy részét az anyja mellett tölti, de már ismerkedik a külvilággal és a csapat többi tagjával. A jelenleg harminc kilogramm súlyú teve hosszú, vékony lábaival és aprócska púpjaival jóval elmarad a felnőttek méretétől, viszont ha megnő, testtömege elérheti majd az ötszáz kilogrammot.

Az Ázsia sivatagos részein őshonos, nagyobbrészt háziasított, baktriánnak is hívott állat kiválóan alkalmazkodott élőhelye szélsőséges időjárási körülményeihez, kitűnően viseli a forróságot és a fagyot, valamint a víz- és táplálékhiányt.

Afrika virágai lesznek az idei orchideakiállítás főszereplői

Afrika különlegességei, egyebek mellett a viaszszerű, fehér virágú Angraecumok, a kicsi de illatos Aerangisek és a talajlakó Disák lesznek a Magyar Orchidea Társaság tavaszi kiállításának főszereplői péntektől vasárnapig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

orchideaEz év őszén Johannesburg ad otthont az Orchidea Világkiállításnak és Kongresszusnak, így a budapesti program a dél-afrikai tanácskozás előfutárának is tekinthető – közölték a szervezők az MTI-vel.
Afrika orchideái – csakúgy, mint a világ egyéb részein élők – a súlyosan veszélyeztetett növények közé sorolhatók. Ezek közül különösen védelemre szorul a Disák nemzetsége, amelynek tagjai a földi orchideák közé tartoznak, ehető, krumpliszerű gumójuk a föld alatt található. Afrika éhség-övezeteiben mázsaszámra takarítják be és adják el a Disa-gumókat, mivel az ezekből készülő ételek előkelő helyen szerepelnek a vegetáriánus éttermek étlapjain. A helyi és nemzetközi természetvédő egyesületek hatalmas erőfeszítéseket tesznek a gumók tömeges betakarításnak megakadályozásáért és a Disa nemzetség megmentéséért.

A johannesburgi konferencia és kiállítás kiemelt témája az orchideák élőhelyének védelme lesz, így a budapesti bemutató szervezői is hangsúlyt fektetnek ennek kommunikálására.
A májusi programon az afrikai virágok mellett magyarországi gyűjtők kedvencei és számos külföldi kertészet növényei is bemutatkoznak.

Tavaszváró túra indul a Gemencben

A gemenci Duna-holtágak élővilágával ismerkedhetnek a természetbarátok a gemenci erdőgazdaság tavaszváró túráján szombaton.

Gemenci Duna-holtágA kirándulás délelőtt kilenc órakor Pörbölyről, az Ökoturisztikai Központtól indul, a résztvevők túravezető segítségével erdei vasúton, illetve gyalog járhatják be az ártéri erdő egy részét.
Az erdei vasút Bárkarakodó rét és Lassi állomása közötti, kilenc kilométeres túra útvonala a Rezéti-Duna, a Decsi-Duna és a lassi tavak partján vezet – mondta az MTI-nek Csiszár Angéla szervező.

A kirándulók az ébredő gemenci erdő élővilágával ismerkedhetnek: már nyílik a Duna-völgyi csillagvirág és egy-két helyen tavaszi tőzikével is lehet találkozni – tette hozzá. Megérkeztek a tájegységbe a fekete gólyák, feltűnnek a nagykócsagok, szürke gémek és a réti sasok is; az ártéri erdő kora tavasszal jobban átlátható, így a túra résztvevői könnyebben figyelhetik meg a szarvasokat, vaddisznókat.

A tavaszváró túra programja Lassiban a gemenci pákászok eszközeit bemutató halászati kiállítás megtekintésével zárul.

Kép forrása: tolnaiplusz.hu

Szibériai tigrisek a Nyíregyházi Állatpark sztárcsemetéi

A tavaly született állatok közül a szibériai tigrisek a legnépszerűbbek a látogatók szavazatai alapján a Nyíregyházi Állatparkban.

Szibériai Tigrisek - NyíregyházaA sóstógyógyfürdői állatkertben 2013-ban 250 utód jött a világra, a park pedig szavazást indított annak megállapítására, melyik állat a közönség kedvence. A verseny az egyik közösségi oldalon zajlott, a több mint ezer voks közül a legtöbbet a három szibériai tigriskölyök, Irina, Anja és Yuri kapta – tette közzé a végeredményt honlapján a Nyíregyházi Állatpark hétfőn.

A megmérettetés többfordulós volt, az első körben a játékosok bármely apróságra szavazhattak, majd a második körben pedig csak az első ötben végzett állatokra. A játékban részt vevők öt héten keresztül voksolhattak kedvencükre, a szavazatok csaknem felét a szibériai tigrisek kapták, a második helyen (21 százalék) az ország első borneói orangutánja, míg harmadik helyen (11 százalék) a fehér farkasok végeztek. A negyedik legnépszerűbbek (10-10 százalék) az afrikai leopárdok a gyűrűsfarkú makik voltak.

Érdekesség, hogy a hármas ikrek anyja, a kilencéves Pamír teljes nyugalomban, a látogatók előtt hozta világra kicsinyeit, cseperedésüket pedig születésük óta nyomon követhette a közönség.

40 éves a Magyar Madártani Egyesület

Több kiállítást, mesedélutánokat és jótékonysági koncertsorozatot, illetve számos egyéb tudományos, kulturális és szórakoztató programot szervez 2014-ben a fennállása negyvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Madártani Egyesület (MME).

MME_logoA kiállítások sorát szerdán nyitja a Madarak a városban című tárlat a fővárosi Hadik Kávéházban, ahol többek között kiállítják Kókay Szabolcs, Kovács György és Péchy Tamás képeit. Szeptember végén a Természettudományi Múzeumban nyílik kiállítás, ahol az év során díjazott rajzpályázatok győzteseinek alkotásai is helyet kapnak – tájékoztatta az MME kedden közleményben az MTI-t.
Madárhang a városban címmel jótékonysági koncertsorozat kezdődik március végén a Kaláka együttes koncertjével. A november végéig tartó program célja, hogy felhívja a figyelmet az emberek közelében élő madarakra. Fellép többek között a Makám, a Barnabás Fuvolakvintett és az Oriolus Kamarakórus.

A gyerekeket is számos program várja az év során. A varjasboszorka című meseregény szerzője, Lovranits Júlia két alkalommal is mesedélutánon olvas fel a kicsiknek, akiket emellett madaras játszóház és madárismereti játékok is várnak. Tavasszal szabadtéri, kirándulós interaktív játékot szervez az MME. A gyerekek – vagy akár a felnőttek is – egy meseszerű történetbe kerülve oldhatnak meg egy rejtélyt és ismerkedhetnek meg madarász szakvezetés mellett a madárvilággal.

Természetesen a rendhagyó eseményeken túl a szokásos, nagyszabású madarászeseményeket és természetvédelmi táborokat is megrendezi a madárvédő szervezet.
Az ünnepi évad hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciával indult, amelynek keretében neves előadók bemutatták az egyesület elmúlt negyven évének természetvédelmi ideáit, korszakalkotó ötleteit, az egyesület természetvédelmi, tudományos és környezeti nevelési eredményeit, a madárvonulás-kutatás és monitoring tevékenységek eddigi mérföldköveit, valamint a Hermann Ottó örökségéhez kapcsolódóan végzett munkát – a kiváló természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus halálának századik évfordulójáról emlékezik meg a szervezet.

A több témát is feldolgozó jubileumi akadémiai ülésről kivonat készül, amely országjáró körútra indul az MME helyi csoportjainak szervezésében, a helyi érdekességek megemlítésével és a helyi akciók bemutatásával. A legtöbb helyszínen az érdeklődőket nem csupán előadás, hanem interaktív és ismeretszerző játékok, egyéb szórakoztató programok is várják.

Átrepült az Egyenlítőn a jeladós fehér gólya

Átrepülte az Egyenlítőt és Kenya déli részén tartózkodik a Nógrád megyei Nemti község közelében 2012 augusztusában jeladóval ellátott, Zagyva nevű fehér gólya – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora vasárnap az MTI-t.

golyaPapp Ferenc elmondta, hogy a magyar madárgyűrűzés első jelentős sikere is éppen a fehér gólyákhoz kötődik: 1908-ban egy Dél-Afrikában megkerült madár bizonyította be, hogy hol is lehet vándorútjuk végállomása.
„Az elmúlt száz év alatt a vonulási útvonalról is érkeztek információk, de olyan részletes adatok, amelyek szinte órára pontosan tudósítanak bennünket a madarak helyzetéről, csak most állnak rendelkezésre” – mondta a programkoordinátor.

A szakember ismertetéses szerint a Zagyva nevű fehér gólya szokatlan útvonalat járt be 2012 augusztusa óta. A GPS-GSM alapú jeladó adatai szerint a vonulás kezdetekor tavaly a romániai Kazán-szorosban a többi gólyával ellentétben nem délkelet, hanem dél felé vette az irányt, majd Szerbián és Macedónián keresztül Görögországba érkezett, ahol két hónapig időzött. Ezután, a nagytestű madarak esetében szokatlan módon, 250 kilométert az Égei-tenger felett megtéve átrepült Törökországba. Itt egy évet töltött, sem az afrikai telelőhelyre nem vonult tovább, sem tavasszal nem tért haza – ez, ahogyan Papp Ferenc fogalmazott, a fiatal madarak esetében nem szokatlan. Viszont ez év őszén csatlakozott más vonuló fehér gólyákhoz, a Közel-Kelet földközi-tengeri partvidékét követve eljutott Egyiptomba, innen a Nílus-völgy felett Szudánba, majd Csád keleti részére. Innen Dél-Szudánon át Etiópiába repült, ahol délre fordult, Kenyába: az Egyenlítőt december 7-én lépte át. Jeladójának adatai szerint napi 300 kilométert tesz meg, a szakember úgy vélte, valószínű, hogy Dél-Afrikáig is eljut.

A „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt részeként megvalósuló kutatási programban a http://satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_62=62 linken követhető Zagyva vándorútja.