Színes hírek

Halloween

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt szokássá vált.

halloweenAz ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene, Crom Cruach kultuszában gyökerezik. A május 1-jei beltane ünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő „napos” felének eljövetelét jelentette, amin emberáldozatokat is bemutattak a druidák.

A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.

Az Október 31-ét követő napon, szinte az angolszász országokkal egyidőben ünnepel a katolikus kereszténység is. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepévé vált (omnium sanctorum). A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, miután a Hadrianus római császár a pápának ajándékozta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont. A pápa átalakíttatta az Agrippa tervei alapján emelt hatalmas templomot, és 609. május 13-án felszentelte.

A Pantheon eredetileg Bosszúálló Jupiternek, Venusnak és Marsnak volt szentelve. Bonifác a pogány szentélyt Szűz Máriának és a vértanúknak ajánlotta. A krónikák szerint több mint 28 kocsi hordta a keresztény vértanúk csontjait a római katakombákból a templom főoltárába. A szent ereklyék ekkor kerültek először olyan helyre, amely azelőtt pogány istenek tiszteletére épült, így vált a minden pogány isten temploma keresztény Mindenszentek templomává. III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át. A Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap pedig, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. A római katolikus egyház november 2-án tartja a Halottak napját, amely ekkléziológiailag a “szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe.,

A protestáns keresztények a reformáció napját ünneplik október 31-én, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét

Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység jött létre. Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája (All Hallows’ Eve) nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap, a mindenszentek napja (All Saints’ Day vagy All Hallow’s Day).

Színes fényárral jelzi a másnapi időjárást Pozsony egyik hídja

Hétfőtől minden este színes fényárba borul a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) hídja, amelyen a kivilágítás színével jelzik a másnapra várható időjárást.

pozsonyi-szlovak-nemzeti-felkeles-SNP-hidA hidat – amelyet a pozsonyiak ufóhídként is emlegetnek a tartópillérén elhelyezett csészealj alakú étterem miatt – számítógépek vezérelte LED-es fényszórórendszerrel világítják ki.
A rendszert irányító számítógépek online összeköttetésben vannak a főbb időjárás-előrejelző portálokkal és azok aktuális adatai szerint változtatják a megvilágítás színét.

Ha a híd esténként sárga fényárban úszik, az derült, napos időt jelez másnapra, a piros szelet és hideg időt jósol, a kék színű fény alapján csapadék várható, ha pedig zölden világítanak a lámpák, akkor ködös, felhős időre lehet számítani. Az időjárásjelző fények nem állandóan világítanak, hanem minden negyedórában öt percre gyúlnak fel.

“Egy okos megoldásról van szó, pontosan olyanról, amilyet a jövőben akarunk. Azt szeretnénk, hogy Pozsony modern, okos megoldásokkal és attraktív közterületekkel teli város legyen” – nyilatkozta a projektről Ivo Nesrovnal, Pozsony főpolgármestere a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.

Az ötlet, hogy a várható időjárást egy épület megvilágításának változó színeivel jelezzék előre, nem számít teljesen egyedülállónak, hasonló rendszert már Isztambulban is használnak, ott egy torony színei jósolják meg a másnapi időt.

Fotó: National Geographic

Megnyílt Latin-Amerika első elefántmenhelye

Brazíliában megnyílt Latin-Amerika első elefántmenhelye, mely a térség nagyjából 50 cirkuszi elefántjának fog otthont nyújtani – írta a BBC.

elefant-menhely-latin-amerikaA menhely első lakói Guida és Maia, mindketten elmúltak 40 évesek. A rezervátumba érkező állatok orvosi ellátást kapnak, legelős, erdős területen fognak élni.
A rezervátum területét egy amerikai központú állatvédő szervezet (Global Sanctuary for Elephants) vásárolta meg, hogy lakhelyet nyújtson a régióban bezárt állatkertek elefántjainak és azoknak, amelyek a cirkuszokból kerülnek ki, mert egyre több állam tiltja be az állatos mutatványokat.

A két első lakó valószínűleg Thaiföldről érkezett, ahol illegálisan fogták be őket, hogy cirkuszoknak adják el az állatokat – írta a brazil G1 portál.

Az állatvédők egymillió dollárért (278 millió forintért) vettek meg egy 11,3 négyzetkilométernyi területet Mato Grosso államban, Brazília nyugati részén, az árat öt év alatt kell kifizetniük.
Az első szakaszban hat elefánt fogadását tervezik. A menhely látogatók számára nem lesz nyitva.

Photo/Eraldo Peres

Az Esterházy-kastély Rózsakertje

Folyamatosan nyílnak a rózsák a fertődi Esterházy-kastélyban, a csaknem százéves múltra visszatekintő Cziráky Margit Rózsakertben. A virágzás május közepén indul és szeptemberig tart, de ilyenkor van a legtöbb virág – tájékoztatta az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont marketing osztályvezetője az MTI-t.

esterhazy-kastelyKiss-Szabó Renáta elmondta, hogy a fertődi Esterházy-kastély rózsakertjét IV. Miklós felesége, gróf Cziráky Margit elképzelései nyomán alakították ki 1908-ban. A kutatások szerint a korabeli kertet 20.000 rózsatő díszítette, 220 méter hosszú lugas rendszerrel elrendezve, középen pavilonnal. A kertben egyúttal kereszt alakot formázó úthálózat futott végig.
Ismertetése szerint az elmúlt évtizedekben az Esterházy-kastélynak, így a hozzá tartozó Angolparknak, és a Rózsakertnek is több gazdája volt. A Rózsakertben 2004-ig a Fertődi Gyümölcsnemesítési Kutatóintézet bogyós gyümölcs-fajtakísérletei zajlottak. A területet beültették egyebek között cseresznye- és diófákkal, közepén pedig egy almasövény húzódott. A kutatóintézet a lugast és pavilont nem újította fel. 2004-ben az Esterházy-kastéllyal együtt ez a terület is állami tulajdonba került, majd elkezdődtek a kerttörténeti kutatások.

A rekonstrukciós munkálatokat követően, 2015-ben visszanyerte eredeti formáját a Rózsakert, amelyben 430-féle rózsafajt, összesen 8700 tőt ültettek el. A kert egyúttal génbank is, ugyanis Márk Gergely rózsanemesítő több mint hatszáz saját nemesítésű rózsafajtájából 400 megtalálható itt, mindenféle színben – tette hozzá az központ osztályvezetője.

Ma kezdődnek a tokaji bornapok

A bor mellett kulturális programok is várják a látogatókat Tokajban, ahol ma kezdődnek meg a vasárnapig tartó bornapok, amelyet a korábbi borfesztiválok még színvonalasabb utódrendezvényeként tartanak meg a hegyaljai városban a tokaji Kulturális és Konferencia Központ szervezésében.

tokaji_bornapokA tokaji önkormányzat szándékai szerint a programsorozat pár éven belül nemzetközileg elismert boros eseménnyé nőheti ki magát.
A város főtere mellett számos más helyen is kóstolhat a közönség: a Tokaj szívében működő borászatokban, valamint a Szerelmi Pincesoron is várják a látogatókat, miként az elmúlt évben átadott Világörökségi Bormúzeumban és a Tokaji Múzeumban is kóstolókkal, borbemutatókkal készülnek.

A Kossuth téri fesztiválszínpadon koncertet ad Palya Bea, Geszti Péter és zenekara, a FolkFusion, Schwartz Dávid és a Soul Session, valamint Balássy Betty és Varga Feri. A programot kézműves kirakodóvásár, gasztronómiai bemutatók és dűlőtúrák színesítik.

A bornapokon adják át a Polgármesterek Borát, amelynek több mint tíz éves hagyománya az összefogást jelképezi. Tokaj-Hegyalja 27 településének vezetője itt veszi át jelképesen azt az üveg száraz és édes fehérbort, amelyet a Grand Tokaj készít és kereskedelmi forgalomba nem kerül, kizárólag reprezentatív célokat szolgál.

Színezd át! programsorozat

A magyar nemzeti kultúra része az itt élő svábok, szerbek, horvátok, cigányok kultúrája is, megismerésük segít az előítéletek leküzdésében – fejtette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Színezd át! programsorozat fővédnöke vasárnap a budapesti családi rendezvényen a Bálnában.

szinezd-atAz egész napos ingyenes programon a gyerekek számos közös játékon vehetnek részt, így ismerve meg más nemzetiségeket és kisebbségeket.
“Szeretnénk bemutatni, hogy Magyarország színes ország, kultúrájának gazdagságát nemcsak egy, hanem sok szín adja. Bízunk abban, hogy a gyerekek a játékokon, együttléteken keresztül értékelik egymást, és ha az életben esetleg rossz tapasztalatok érik őket, eszükbe jut, hogy vannak más származású barátaik is, és érdemes küzdeni az előítéletek ellen” – fejtette ki Balog Zoltán.

A miniszter elmondta, személyes, gyerekkori tapasztalata, hogy az érzelmi bevonódás, a játék sokat segít abban, hogy gyerekek a felnőttként elfogadón, megértőn viszonyuljanak a más kultúrákból, más élethelyzetből származó, esetleg szegénységben élő embertársaikhoz, és küzdjenek ez elő-, sőt az utóítéletek ellen. “Ha gyerekkorban együtt tudunk lenni, felnőttként is együtt tudunk” – fogalmazott Balog Zoltán.

Az izgalmas játékokkal, koncertekkel, fellépésekkel tarkított színes rendezvény délután négy óráig látogatható. A nap folyamán mások mellett fellép a Kaláka együttes, Falusi Mariann, Oláh Gergő és Tintér Gabriella éneket tanít a gyermekeknek, akik találkozhatnak Miklósa Erika operaénekesnővel, a Színezd át! helyi fővédnökével is.
Megtekinthető a sorozat korábbi helyszínein festett Színezd át-fal, és az eddigi állomásokon készült fotókból álló kiállítás is. A gyerekek párokban vehetnek részt a kvízjátékokon, versenyeken, meghallgathatják és megtekinthetik a különböző magyarországi nemzetiségek fellépéseit.

A programot a Thália Színházban este 19 órakor kezdődő Somnakaj című roma musical előadása zárja. A darabban negyven előadóművész lép fel, köztük Szakács Hajnalka, Falusi Mariann, Papadimitriu Athina, Szakcsi Lakatos Béla és a színházi szerepben először látható Oláh Gergő is.

A Színezd át! budapesti rendezvénye egy tízállomásos országos programsorozat 8. helyszíne, a továbbiakban Miskolcon és Szombathelyen rendezik meg a családi napot.

Veszélyeztetett állatok képeit vetítették az Empire State Buildingre

Veszélyeztetett madarak, tigrisek, medvék, tengeri állatok képeit vetítették a New York-i Empire State Building oldalára.

empire-state-building-vetitesA nagy tömeget vonzó szombat esti esemény a szervezők szerint a maga nemében egyedülálló volt. A felvételeket azért vetítették az amerikai metropolisz egyik jelképének számító épületre, hogy a tömeges fajpusztulásra felhívják a figyelmet – tudósított a BBC hírportálja.

Az összesen 160 fajt bemutató vetítésen látható volt a Zimbabwében nemrég megölt oroszlán, Cecil 106 méter magas képmása, valamint az épületre felmászó King Kong árnya is.

A helyi idő szerint este 9 és éjfél között negyedóránként ismétlődő vetítést a Discovery Channel decemberben kezdődő új sorozata, a fajpusztulásról szóló Racing Extinction beharangozó kampánya részeként szervezték, a képek húsz háztömbnyi távolságból is láthatóak voltak.

http://www.bbc.com/news/world-us-canada-33750711

“Kék Hold”

kék hold

Tiszaföldvár, 2015. augusztus 1. A felkelő “Kék Hold” Tiszaföldvárról fotózva 2015. július 31-én. Egy átlagos évben a Földről tizenkét teliholdat láthatunk, de ebben az évben tizenhármat. A jelenséget, amikor egy hónapban kétszer van telihold, “Kék Holdnak” nevezzük. Júliusban 2-án és 31-én volt telihold. MTI Fotó: Komka Péter

Hófehér kicsinye született a kolobusz majomnak Debrecenben

Hófehér utódnak adott életet az egyik zászlós farkú kolobusz majom a debreceni állatkertben – közölte az állatkert sajtószolgálata csütörtökön az MTI-vel.

Kolobus majomA rendkívül látványos, mozgékony majomfaj, a zászlós farkú kolobusz, más néven zászlós farkú gereza egyik nősténye egészséges, hófehér utódnak adott életet, a jövevényt a látogatók is megnézhetik a majomházban.
Az állatkert tájékoztatása szerint a gerezamajom Közép-Afrika – Kenya, Tanzánia, Kamerun – őserdeiben él 3000 méter tengerszint feletti magasságig.

Állománya élőhelyén veszélyeztetett, Debrecenbe a franciaországi Reynou és a hollandiai Emmen állatkertjéből érkeztek a nemzetközi fajmegmentő program keretében.
A nappali életmódot folytató, fán élő majomfaj hüvelykujja majdnem teljesen hiányzik, a fán lakó életmódhoz alkalmazkodott. A felnőtt hím gyakran feltűnősködik, amikor a fák koronájában nagyokat ugrálva, territóriumuk határait jelöli ki.

A fehérzászlós kolobusz kizárólag növényi táplálékot fogyaszt: elsősorban friss zöld leveleket, gyümölcsöket, fák kérgét és háncsot.

Legkomolyabb ellenségei a nagy termetű sasok, amelyek elől a mélyebb ágak közé húzódnak. Vészkiáltásokkal és kezükkel a fák törzsén tapsolva keltik fel a csoport figyelmét a veszélyre.

A nőstény bármikor kész lehet a párzásra, az 5,5-10,2 kilogrammos nőstények 158-170 napi vemhesség után egyetlen utódot szülnek. Az újszülött rózsaszínű arca, keze, lába és fülei kivételével teljesen fehér, két hét után szürkére sötétedik, majd három hónap után feketedik be – közölte az állatkert.

Fából faragott állatszobrokat helyeznek el az Óriás-hegységben

Fából faragott életnagyságú állatszobrokat helyeznek el a cseh-lengyel határon fekvő Óriás-hegységben (Krkonose).

krkonoseAz első szobrot, amely egy szarvast ábrázol, kedden állították fel a Moravská bouda menedékház és a lengyel határhoz vezető túraösvény közelében – közölte Radek Drahny az óriás-hegységbeli nemzeti park (KRNAP) szóvivője.
A menedékház környékén a közeljövőben összesen 14 állatszobrot állítanak fel, amelyek felhívják a látogatók figyelmét arra, hogy a környéken milyen állatokkal találkozhatnak erdei sétáik során.

“Lesz itt őz, róka, vaddisznó, mókus és kígyó is. Az összes szobor az állatokat a maguk természetes környezetében fogja ábrázolni. A szarvas egy fa mögül kacsint ránk, a mókus pedig fáról fog ránk nézni, míg a róka esetleg odújából. Az állatszobrok mellett tájékoztató táblák lesznek elhelyezve, amelyek megismertetik a látogatókat az adott állattal” – fejtette ki Drahny.

A fából faragott állatszobrok felállításának projektjét az Európai Unió is támogatta. “Európai tapasztalat, hogy az ilyen szobrok elhelyezése növeli a térség iránti érdeklődést és hozzájárul annak jobb megismeréséhez. Az emberek, főleg a gyerekek pedig nagyon szívesen fényképezkednek az állatokkal” – mutatott rá a szóvivő.

Amennyiben az első óriás-hegységbeli “állatszoborpark” sikeres lesz, a KRNAP azt tervezi, hogy a népszerű kirándulóhely más részein is kialakítanak hasonló helyeket.