Plusz

Egy s más a somlói galuskáról

Először is nem somlói, hanem somlyói galuska, de ezt sokan nem tudják és egyik legkedvesebb desszertünk eredetét a Veszprém megyei Somló-hegyhez és a Somlói borvidékhez kötik, pedig eredetileg a Somlyó-hegy közelében, Fót mellett született meg ez a különleges magyar édesség.

somlyoi-galuskaHogy miért mégis somlói galuskaként vált ismertté? Miután Szőcs Béla cukrászmester Gollerits Károly elgondolása nyomán elsőként elkészítette az akkor még somlyói galuska névvel illetett desszertkülönlegességet és 1958-ban Brüsszelben a világkiállításon bemutatta, a magyar galuska nevét ipszilon nélkül rögzítették a brüsszeliek. Így a gasztronómia történetében a mai napig rajta maradt a somlói galuska elnevezés. Az ötlet egyébként, amint erre feljebb utaltunk is, nem Szőcs Bélától, a megvalósítótól származik, hanem a Gundel étterem akkori, híres főpincérétől, Gollarits Károlytól. Szőcs Béla pedig a Gerbaud cukrászdából került a Gundel étterembe.

2010-ben egyébként a somlói lett „Magyarország kedvenc süteménye”. A magyar cukrászatnak ez a közkedvelt édessége piskótatésztából készül, ezt öntik le csokoládéöntettel, a tetejére pedig tejszínhab kerül. Tény azonban, hogy ma már nagyon kevés helyen találkozhatunk az eredeti recept szerinti, igazán igényesen elkészített somlói galuskával. Nemcsak azért, mert a szó szoros értelemben vett eredeti recept családi titok maradt, hanem azért is, mert az elterjedt legjobb változatokat is gyakran egyszerűsítik, módosítják a vendéglátásban, nem fordítanak elegendő gondot az elkészítésre, az arányokra, így aztán legjobb, ha magunk vesszük kézbe az ügyet, s megkeressük a világhálón is sok helyen feltüntetett legkiválóbb recepteket, s azok alapján készítjük el otthonunkban ezt az ünnepi finomságot.

Videó – Az idei első nagy tavaszi dörgedelem Budapest egén

budapest-2013-05-17Szinte szünet nélkül cikáztak tegnap este a főváros egén a vihar fényes, az egész láthatárt átszelő óriásszikrái. A szoba hatalmas ablakai egyetlen nagy mozivászonná váltak, s a kis híján nappali világosság pár másodpercenként borította kékes-lilás fénybe az elénk táruló teret. Ilyen, rövid idő leforgása alatt ekkora sűrűséggel jelentkező villámsorozatra én személy szerint nem is igen emlékszem. Látványos kis “tűzijáték” szemtanúja lehettem ezen a májusi estén.

Play Youtube VideoBudapesti-zivatar-2013-05-17


Rétestészta, burek, horvát ízvilág – Mlinar Caffe a Corvin sétányon

Éppen csak megnyílt a Mlinar horvát pékség egy újabb üzlete, méghozzá egy nagyon hangulatos kávézója a Corvin sétányon, azonnal forgalmas, kedvelt állomásává vált az arra sétálóknak – magyaroknak és turistáknak egyaránt.

mlinar-caffe-napifalat-huMi is kíváncsiak voltunk, mi ennek a helynek a különlegessége, egyedisége, s a délutáni sétánk során beültünk egy kellemes uzsonnára ebbe az új és hívogató külsejű kis kávézóba. Az első és kihagyhatatlan, amit rendeltünk, természetesen a burek volt. Ez a balkáni rétestésztából és túróból készült specialitás nyerte el leginkább a tetszésünket. Kívül ropogós, belül lágy, és még meleg volt, amikor kihozták. Ahogy egyébként a többi burektésztával készült pékáru is. Megkóstoltuk még a fűszeres főtt krumplival töltött kiflit és a még szintén langyos, omlós, almás bureket.

Az üzletben kapható az almás mellett meggyes burek is, valamint a sós fajtákból a túróson kívül húsos és spenótos-túrós. A burek specialitások mellett kapunk itt pizzaszeleteket, croissant-okat, többféle hidegszendvicset és kenyeret is vásárolhatunk.

A hely stílusa modern, fiatalos, ízléses, letisztult formákkal, vidám színekkel és gyönyörű kilátással a fákkal, szökőkúttal tarkított Corvin sétányra.
A felszolgálók nagyon kedvesek, mosolygósak, segítőkészek és türelmesek. Itt a fizetés akkor történik, amikor kiviszik a rendeléseket az asztalhoz. Így a továbbiakban már nincs semmi kötelezettsége az embernek, amikor jól lakott és kibeszélgette magát, azonnal távozhat és nem kell várni a pincérre.

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy látogassa meg Budapestnek ezt az új kis ékszerét és élvezze a horvátok által idevarázsolt ízeket és hangulatot, amelyben a hagyomány és a modern városi életérzés találkozását látjuk megvalósulni.



Nagyobb térképre váltás

Nyitvatartás:
H-P: 7:00 – 23:00
SZO-V: 8:00 – 23:00

Gyors ütemben terjeszkedik a Mlinar

Az első üzletük március 19-én nyílt Budapesten a Váci utcával párhuzamos Petőfi Sándor utca 10. szám alatt, a mai napon pedig az V. kerületben a Károly körút 4. szám alatt az Astoriánál nyílik a legújabb üzletük.

Mlinar nyitási ajánlatA Mlinar pékség a barátságos kiszolgáláson felül, minden alkalom kapcsán gondol a vásárlóira, legyen az reggeli, ebéd vagy akár piknikezés, minden esetben nagyszerű ajánlatokkal látják el a közönséget. A mai nap egy különleges alkalom és visszautasíthatatlan nyitási ajánlattal kedveskedik vásárlóinak a horvát pékség.
Ezzel a meglepetéseknek még nincs vége, mert hamarosan nyílik a következő üzletük a Mlinar CaffeCorvin negyedben, a Futó utca és a Corvin sétány találkozásánál.

Nyitvatartás:

“Astoria”
1053 Budapest, Károly krt. 4.

Hétfő – Péntek / Monday – Friday: 6:30 – 21:00
Szombat / Saturday: 7:30 – 15:00
Vasárnap / Sunday: 8:00 – 13:00

“Petőfi”
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 10.

Hétfő – Péntek / Monday – Friday: 6:30 – 21:00
Szombat / Saturday: 7:30 – 15:00
Vasárnap / Sunday: Zárva – Closed

 


Nagyobb térképre váltás

1 millió dolláros laptop 50 dolláros honlapon

A londoni székhelyű Luvaglio, 1 millió dolláros laptopot kínál egy befejezetlen, 50 dolláros honlap sablonon, melyet az ingyenes WordPress weblap motor hajt.

luvaglio-fakeTöbb neves és nagy látogatottságú hírportálon jelenik meg a millió dolláros Luvaglio laptop már 2007 óta és ha már az ingyenes weblap motoroknál tartunk, fura módon ezeket is mind az ingyenes WordPress hajtja, ilyen például a mashable.com, melyen ma is megjelent a cikk és több mint 1400 megosztást kapott rövid időn belül. Nos, nagyon úgy tűnik, hogy ez nem más mint egy mesterséges hírnév generálás, de legalább a Luvaglio, luxus számítástechnikai eszközöket gyártó cég fejezte volna be a honlapját ( luvaglio.com ) 2007 óta vagy költene rá 50 dollárnál többet, ha már 1 milliós laptopokat gyártanak állítólag kérésre. Bár a hivatalos de olcsó honlapjukon sehol nem találni arra utaló jelet, hogy 1 millió lenne az a laptop amiről csak számítógépes grafika készült eddig és mára már az egyéb hírportálokon megjelenő cikkekben említett konfiguráció is jócskán idejét múlta. A 128 GB-os háttértár, ma már akkor is kevés, ha SSD-ről beszélünk, tekintve, hogy 1 milliós a gépezet, de persze sehol nem említik, hogy SSD lenne és még sok dolog kimaradt a leírásból, melyek szintén csak a partner oldalaikon jelentek meg, melyek arra hivatottak, hogy hírnevet generáljanak.

A Wikipedia is megkérdőjelezi, hogy készítettek-e már egyáltalán fizikailag valamit, vagy csak a hírverés megy. Az 50 dolláros és évek óta befejezetlen hivatalos honlapot tekintve minden bizonnyal soha nem készült semmi és ez csak egy felfújt, üres hírbuborék, ami már 6 éve kering a világhálón és mai napig fel-felhozzák óriási látogatottságú hírportálok mint egy új és érdekes hírt.

A honlapjuk WordPress sablonja: KingSize

Az UFO alakú felhő

Legközelebb, amikor látsz egy ilyen felhőt, még mielőtt azt hinnéd, hogy egy fenyegető idegen űrhajó bújik meg benne, győződj meg róla, hogy nincs-e a közelében egy hegy, mert ha igen, akkor jó esély van rá, hogy ez egy lencsefelhő.

lencsefelho-animacio

A lencsefelhők nem kifejezetten ritka jelenségek a hegyek körül, ahol nedves a levegő. A hegyek, magas kiemelkedések mögött áramló levegőben létrejövő állóhullámok révén alakulnak ki, amint ez a légtömeg a hegynek ütközik, felemelkedik, ezáltal lehűl és kicsapódik a nedvességtartalma. Mivel, ahogy az egyik oldala képződik, úgy a másik oldala feloszlik , mert az már süllyedni kezd, ezek a felhők egy helyben állnak.

Az optimizmus igazolja önmagát

Mindannyiunk számára világos, de legalábbis egy meglehetősen általános tapasztalat: egy veszélyekkel teli, sok tekintetben kiszámíthatatlan, bizonytalan világban élünk.

VirágEz a tény óvatosságra int bennünket. Mégis, gyakran nem tűnik egyszerűnek eldönteni, mi volna a hatékonyabb viszonyulás: egy visszafogott, óvatos optimizmus több-kevesebb „józan” pesszimizmussal fűszerezve, vagy az egyértelmű, talán túlzottnak ható optimizmus? Melyik magatartással járunk jobban hosszú távon? Megvéd-e bennünket a pesszimizmusunk a tévedésektől, rossz döntésektől, kudarcoktól, bajoktól? És megvéd-e ugyanezektől, ha töretlen derűlátással tekintünk a jövő elé?
Természetesen adódik a legkézenfekvőbb válasz minden hasonló, két szélsőséget vázoló kérdésfeltevés kapcsán, s így itt is: az arany középút a nyerő, azt kell megcéloznunk. Ez nagy valószínűséggel így is volna, ha a „túlzott” optimizmus alatt a problémák tagadását és a menekülést értenénk, most azonban egy olyan hangra szeretnénk reagálni, amely napjainkban nagy mértékben felerősödött, s amely azt igyekszik bizonyítani, hogy a pozitív, optimista hozzáállás, még ha kissé túlzónak hat is, meglepően jótékony hatással bír lelki állapotunkra, az élettel való elégedettségünkre, testi egészségünkre, sőt élettartamunkra, tehát végső soron boldogságunkra, életminőségünkre. Vagyis nemcsak gondolatainkat, de a valóságot is meghatározza, vagy legalábbis nagy mértékben formálja. Mindez persze nem idegen már számunkra, ismerjük a gondolatok erejét. Tudjuk, hogy a valóság, a saját valóságunk nagy mértékben függ gondolatainktól, ha nem a legnagyobb mértékben.

Amennyiben ezt komolyan vesszük, már nem az a kérdés, hogy mi az objektív, tőlünk független valóság. Feltéve persze, hogy van ilyen, s most tegyük fel, létezik: tekintsünk így például bizonyos külső mérésekre az egészségi állapotunkra vonatkozóan. Sokkal fontosabb azonban az, hogy mi lesz az én valóságom, ha így és így gondolkodom és mi lesz, ha amúgy?

A Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály nevéhez fűződő „pozitív pszichológia” területéhez tartozó boldogságkutatás kapcsán számos hosszú távú, széles körben, több tízezer ember bevonásával elvégzett kísérlet bizonyította: világos, mérhető, megkérdőjelezhetetlen kapcsolat van gondolataink, önbecsülésünk, az életbe vetett bizalmunk, röviden optimizmusunk vagy épp pesszimizmusunk és valós körülményeink, kudarcaink, sikereink, testi-lelki egészségünk között. Pedig a kísérleti alanyok egészségi állapotuk és tehetségük, intelligenciájuk tekintetében is hasonló adottságokkal rendelkezdtek a kísérletek megkezdésekor.

Ha mindez így van, miért ne érné meg akár nevetségesen optimistának, derülátónak lennünk annak érdekében, hogy „naiv” elgondolásaink nagy eséllyel váljanak mások által is konstatálható valósággá az életünkben?
Ez a fajta optimizmus nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy a szembejövő problémákat nem akarjuk megoldani, hogy homokba dugjuk a fejünket és egyszerűen nem veszünk tudomást a felmerülő nehézségekről. Azt azonban mindenképpen jelentheti, hogy minden bennünket érő kellemetlenséget, problémát, a nehéz élethelyzeteket eleve átmenetinek tekintjük, kreatívan keresve a megoldás, a kiút lehetőségét, s ami ebben a folyamatban a legfontosabb: az optimista hozzáállású ember bízik saját, ajándékba kapott, valamint tanulással megszerzett képességeiben és biztosra veszi azt, hogy meg fog tudni birkózni az előtte álló feladatokkal.

Annak tudata, hogy kompetensek vagyunk a saját életünkben, hogy képesek vagyunk irányításunk alá vonni életünk eseményeit, óriási energiákat, lendületet, kitartást, cselekvési kedvet ad nekünk, s nem utolsó sorban leleményességet, használható ötleteket a kivitelezéshez.

Mindezeken túl, vagy ezek mellett hinnünk kell abban is, hogy a világban eleve benne van a jó lehetősége, s hogy ez hozzáférhető számunkra. Bíznunk kell abban, hogy van szeretet, vannak valós válaszok és megoldások. A mi feladatunk pedig az, hogy bízva saját képességeinkben is, megtaláljuk ezeket a válaszokat és megoldásokat.

Megéri tehát kicsi magasabbra tenni a lécet, mint amilyen magasságban azt ma elérnénk. Megéri jobban hinni a jóban, döntési szabadságunkban, a dolgok pozitív kimenetelében, mint amennyire körültekintő vizsgálódással, racionalitással mindez alátámasztható és várható volna. Hiszen ha ésszerűek vagyunk, nem fognak ugyan megmosolyogni bennünket és a bajok sem érnek majd meglepetésként, ettől azonban mégsem lesznek a problémák kevésbé kellemetlenek. Ugyanakkor ha kissé gyerekesen és gyakran talán indokolatlan derűvel tekintünk a jövőnkre, arra számíthatunk, hogy ez a „balgaságunk” nem várt mértékben pozitívan üt majd vissza ránk, mintegy megjutalmazva bennünket a bizalmunkért. Az optimizmus tehát igazolni látszik önmagát. És tulajdonképpen mit veszíthetünk? Legfeljebb boldogabbak, egészségesebbek, elégedettebbek leszünk. Ez csak megér egy kis átmeneti méltatlankodást.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kíván a Napifalat.hu!

Örömhír

Temetésed harmadnapján
a halálból feltámadtál.
Végleg győztél már fölötte,
lehet okunk az örömre.

Életünknek nagy csodája,
égi kapu immár tárva.
Hozzád mehet minden ember,
ki befogad szeretettel.

Megmentetted az életünk,
hálás szívvel letérdelünk.
Elhoztad az üdvösséget,
imádunk és áldunk Téged!

Írta: Kurczina Terézia

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Galíciai mandulatorta – Tarta de Santiago

A Tarta de Santiago, másként St. Jakab tortája a híres zarándokhely, Santiago de Compostella apostolának nevét viseli.

Tarta de santiagoSantiago de Compostela Spanyolországban, Galicia autonóm közösségében helyezkedik el, annak fővárosa és az El Camino néven ismert zarándokút, a Szent Jakab-út utolsó állomása, maga is híres katolikus zarándokhely. A legenda szerint Compostela Idősebb Szent Jakab (spanyolul Santiago) apostol temetkezési helye.

Idén gasztronómiai napok keretében ünnepli a város a húsvéti időszakot. A rendezvény egyik főszereplője természetesen a város, illetve Szent Jakab nevét is hordozó Tarta de Santiago.

A név egy középkori, galíciai eredetű mandulás tortát vagy süteményt jelöl. A sütemény galíciai neve Torta, ennek ellenére gyakran Tarta megnevezéssel illetik a desszertet, amely azonban egy spanyol szó.

A töltelék elsősorban őrölt mandulából, tojásból és cukorból áll. A torta tetejét általában porcukor fedi, amelyet pedig Szent Jakab keresztjének (cruz de Santiago) lenyomata díszít.

Ezt az édességet választották a 2006-ban az Európai Unió osztrák elnöksége által kezdeményezett Európa Napon, hogy képviselje Spanyolországot a Café Europe elnevezésű rendezvényen.

A Galíciai mandulatorta receptje: macikonyha.com

A boldogság újfajta megfogalmazása

Végtelen belső szabadság, egységérzés, az időérzék megváltozása, apró varázslat – ilyen és ehhez hasonló fogalmak köré is rendezhetjük a boldogságról való elképzeléseinket. Mindannyian korlátok közt, külső körülmények által meghatározottan, a fizikai törvényszerűségek börtönében élünk. Egyfelől.

boldogságMégis: választ adhatunk-e mi magunk azokra a kérdésekre, hogy például az életünk pusztán megtörténik velünk, vagy inkább az irányításunk alatt áll? Tőlünk függ a saját boldogságunk, vagy kívülről várjuk azt megvalósulni? Vajon mennyire befolyásolnak bennünket a körülményeink, illetve milyen mértékben határozzák meg azt, hogy képesek vagyunk-e boldognak érezni magunkat különböző, akár kritikus élethelyzetekben? Van-e lehetőségünk úgy kikapcsolni, mintegy hatástalanítani külső tényezőket, hogy belül tőlük függetlennek, szabadnak érezzük magunkat?
Amennyiben ez utóbbi lehetséges, könnyen belátható, hogy azt a paradicsomi állapotot varázsolhatjuk így magunk köré, amelyet kultúránkban – egyes filozófusok szerint éppen a művi kultúra kedvezőtlen velejárójaként – régóta elveszettnek tudunk, s amely után természetszerűen mindannyian vágyakozunk.

A paradicsomi állapot visszaálmodása

Ezt az elveszített paradicsomot, az időtlenség, a végtelenség, a halhatatlanság érzését keressük a hitben, a különböző vallási, spirituális megtapasztalásokban, a természetközeli élményekben, de még a szerelemben is. A felsorolt élményekben közös, hogy lehetőséget adnak az időtlenség megtapasztalására, az önmagunkról való megfeledkezésre, s cserében a fókuszban álló tevékenységben, vagy épp közegben való koncentrált, teljes elmerülésre.

Az évszázadokon, sőt évezredeken át a filozófia látókörében mozgó efféle teljességélmény, időtlenség-tapasztalat és az ezt eredményező boldogságérzés napjainkban a kutatás, a kísérletezés, az ellenőrizhetőség eszközeinek bővülésével, és persze nem kevésbé a lélektan tudományának immár több, mint évszázados önállósodásával egyre inkább a pszichológia érdeklődési körébe került. Az utóbbi években a fent említett jelenségek egy olyan modern fogalom köré rendeződtek, amelyet tudományos pontossággal Csíkszentmihályi Mihály pszichológus írt le, először 1975-ben. Ez a modern fogalom a flow, az áramlás-élménye.

Mit mond Csíkszentmihályi erről a flow-élményről? Mely sarkalatos pontokban határozza meg annak lényegét?
Noha kutatások szerint a flow átélésének lehetősége részben személyiségfüggő is, pontosabban vannak személyiségtípusok, amelyek alkalmasabbak az a flow megtapasztalására, az egyik lényeges dolog, hogy találjuk meg azt a tevékenységet, vagy azokat a tevékenységeket, amely vagy amelyek örömet okoznak a számunkra. Fontos, hogy ezeket a tevékenységeket külső jutalmazás, érdek nélkül is képesek legyünk élvezni.

Miből áll a flow-élmény?

naplemente-hajoAz élmény elérésének fő kritériumai, hogy legyen előttünk egy világosan meghatározott cél, a nehézségi szintet folyamatosan, kis lépésekben növeljük, tehát adjuk meg a fejlődés, valamint a folyamatos visszacsatolás, visszajelzés lehetőségét, s hogy a kihívás, a feladat nehézsége optimális legyen számunkra. Fontos tehát, hogy a készségeinkhez, képességeinkhez mérjük azt. Ezáltal elkerüljük az alulmotiváltságot, a kudarcot és az unalmat.
Az élmény fontos összetevői a koncentrálás és a kontroll érzése. Ez utóbbi azért nagyon lényeges, mert ki tudja kapcsolni az élmény szempontjából nagy akadályt jelentő aggódást, szorongást, a kudarctól való félelmet. Úgy merülünk el a nehéz, tehát kihívást jelentő, mégis számunkra teljesíthető, a képességeinknek megfelelő nehézségű feladatban, hogy közben szubjektívvé válik az idő, s órák akár perceknek tűnhetnek. Ezáltal megszűnik az ember alapvető, az időbe zárt lét következményeként jellemző egzisztenciális félelme, szorongása. Idejét végtelennek tapasztalja, mert nem tényező. Nem sürget, nem korlátoz.

A feladat, noha igénybe veszi energiáinkat, nem túl megerőltető, éppen csak annyira, amennyire ez az elmerüléshez, a koncentráláshoz szükséges, hiszen szeretjük végezni az adott tevékenységet, s a jutalom maga a tevékenység folytatása. Éppen ezért itt egy önjutalmazó rendszerről beszélhetünk, amelynek a forrása bennünk van, így kiapadhatatlan, szándékunktól függően bármikor hozzáférhető, nem kerül pénzbe, nem függ másoktól, vagy bármely külső körülménytől. Ilyen módon folyamatosan energiához jutunk „munka” közben, nem érezzük a fáradtságot. Gyakran még a szomjat, vagy az éhséget sem.

Nagyon fontos ugyanakkor azzal is tisztában lenni, hogy tulajdonképpen bármilyen tevékenység közben átélhetjük a szóban forgó élményt, érzéseket. Ezen a ponton látható, mekkora szerepe van a viszonyulásnak az életünkben. A flow fogalma leggyakrabban és tipikusan különböző művészetek, az olvasás, a tánc, a sport vonatkozásában jut eszünkbe, pedig valójában egy egyszerű rutinfeladat végzése közben is utolérhet bennünket. A tevékenység minősége határozza meg azt, hogy átéljük-e közben a flow-t vagy sem. Természetesen az optimális nehézségi fok kritériuma miatt mindenki számára más és más komplexitású tevékenység alkalmas leginkább az élmény eléréséhez, mégis, ha kötelezően végzett munkafolyamatokban is képesek vagyunk megtalálni azokat az elemeket, vagy egy új látásmód során a dolognak azt az oldalát, vetületét, amely felől szemlélve az a munka számunkra is kihívást, illetve örömet tud nyújtani, akkor képesek leszünk kizárólag a feladatra koncentrálni. Eközben máris megfeledkezünk önmagunkról, vagyis kizárhatunk mindenfajta önkritikus attitűdöt, valamint a problémákat és az aggodalmaskodást, ami a kontroll érzésének hiánya miatt lehet jelen. Ez esetben pedig akár a futószalagon végzett munka is nyújthatja bárki számára a vágyott élményt.

Nagy lehetőségek rejlenek tehát mind a szabadidős, mind pedig az általában kötelességszerűen végzett tevékenységekben is a boldogságérzés tekintetében. A legjobb, ha mindkettőre képesek vagyunk, vagyis, ha egyfelől megtaláljuk azokat a dolgokat, amelyekben a leginkább kiteljesedhetünk, másfelől ha jól ki tudjuk használni a korábban kényszerűen végzett feladatokra szánt időt is némi plusz boldogság megteremtéséhez, s így nem kimerülten, kizsigerelve, hanem akár energikusan és megelégedéssel tehetjük le a lantot egy-egy teljesen átlagos nap után is.

Különösen fontos megszívlelnünk a fent vázolt lehetőségeket a fogyasztói társadalom tagjaiként. Túl azon, hogy tárgyakat halmozunk fel és gyakran azokban keresünk fogódzót, biztos pontot az életünkben, a lelki élményeket is habzsoljuk, rohanunk és újra és újra valami eddig ismeretlent, valami még jobbat keresünk.

Próbáljuk ki, milyen az, amikor megállunk, egy dologra figyelünk, minden mást félreteszünk és mélyen elmerülünk kedvenc tevékenységünk önfeledt gyakorlásában, ahogyan a napfény megmártózik a puha, tiszta víztükörben, s együtt siklik a hullámokkal, szinte eggyé olvadva velük a messze ható ragyogásban.

Zárszóként álljon itt Csíkszentmihályi egy nagyon szép és gyakran idézett megfogalmazása a flow élményéről:

„Amikor folyóparton ülünk, és figyeljük az elhaladó vizet, megláthatjuk a Flow szépségét működés közben. A víz természetesen áramlik és mozog, biztos irányban. Energiája, ereje, bizonyossága van, ebből a kombinációból nyugalom és a világgal való egység érzete árad. A legjobb pillanatok általában akkor következnek be, amikor egy ember teste és tudata önként vállalt erőfeszítésben végső határáig megfeszült, hogy valami nehezet és érdemlegeset alkosson.“
(Csikszentmihályi Mihály)