Gazdaság

800 millió forintos fejlesztés a Szabó Fogaskerékgyártó Kft.-nél

Mintegy 800 millió forintos értékben hajt végre fejlesztést a kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft. az Európai Unió támogatásának köszönhetően.

Szabó Fogaskerékgyártó Kft.A társaság arról tájékoztatta szombaton az MTI-t, hogy két projektjével is sikeresen pályázott az Új Széchenyi Terv keretében.
Több mint 233 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a mikro-, kis- és középvállalkozások számára komplex vállalati technológia fejlesztésre kiírt pályázaton. A cég 466 millió forintos összköltségű, ez év november végére elkészülő fejlesztésével egy hőkezelő technológiai sor telepítésére és a hozzá tartozó infrastruktúra kiépítésére vállalkozott.

Ennek a beruházásnak a révén lehetőség nyílik a foglalkoztatás bővítésére is. A tervek szerint legalább hat új, speciális szaktudású dolgozót alkalmaznak.
Ugyancsak az Új Széchenyi Terv keretében a kft. 148 millió forint támogatást nyert el a vállalati innovációt támogató programban egy 312 millió forint összköltségvetésű beruházásához. A nagyméretű fogaskerék-hajtóművek alkatrészeinek gyártáshoz szükséges gyártási és ellenőrzési technológia kifejlesztésére szóló projekt a múlt év utolsó negyedévében már le is zárult.
A fejlesztés keretében új berendezéseket vásároltak, átalakították a termelés szerkezetét és átdolgozták a gyártási technológiát.

A 100 százalékban egy magánszemély tulajdonában levő Szabó Fogaskerékgyártó Kft. 1996-ban alakult meg 15 alkalmazottal és 30 gyártógéppel. Fő profilja a fogaskerék- és hajtóműgyártás, emellett egyéb forgácsolással, fémmegmunkálással foglalkoznak. Jelenleg már 40 dolgozót foglalkoztatnak egy 2000 négyzetméter alapterületű telephelyen Kaposvár egyik ipari parkjában, ahol további bővítésre is lehetőség van.

A társaság jegyzett tőkéje 39 millió forint, árbevétele tavaly csaknem 760 millió forint volt, amit a tervek szerint az idén 100 millió forinttal növelnek. A kft. a múlt évi 120 millió forint nyereséghez képest az idén 30 millió forinttal több, összesen 150 millió forint nyereséget tervez.

Bezárja magyarországi napelemgyárát a Panasonic

Szeptemberben leáll a munka a Sanyo Hungary Kft. dorogi napelemgyárában, az üzem mintegy 500 dolgozóját elbocsátják – közölte a Sanyo anyavállalata, a Panasonic az MTI-vel pénteken.

napelemA gyárat márciusig felszámolják, az ott található eszközöket pedig a Panasonic másik két, malajziai, illetve japán gyárába fogják átszállítani.
A dolgozók elbocsátása szeptemberben a “magyar jogszabályoknak megfelelően” fog megtörténni – mondták az MTI kérdésére a Panasonic oszakai központjában.
A hírről először a Nihon Keidzai Simbun (Nikkei) üzleti napilap számolt be. A lap pénteki cikke szerint a komoly pénzügyi gondokkal küzdő, a közelmúltban több szervezeti átalakításon és tömeges elbocsátáson is áteső Panasonic döntése részben a kínai gyártók által dominált európai piac szűkülésével, részben pedig a japán megrendelések felfutásával magyarázható.

Tokió a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset óta jelentős összegeket költ a megújuló energiaforrások kiaknázására, egyes becslések szerint a bőkezű kormányzati támogatásoknak köszönhetően idén a szigetország válhat a világ legnagyobb napelempiacává.
A belföldi piac növekedése mellett a jen árfolyamának gyengülése is a termelés hazaköltöztetése mellett szólt – írta a Nikkei.

A dorogi gyár eddig a Panasonic teljes napelemtermelésének mintegy 20-30 százalékát adta. A Sanyo által működtetett üzemben 2005-ben kezdték meg a napelemek összeszerelését, a gyár harmadik üteme 2011-ben készült el, tavaly nyáron azonban már elbocsájtásokra került sor Dorogon.
A Panasonic 2009-ben vásárolta fel a Sanyót, ekkor került birtokába a magyarországi gyár is, amelynek felépítését az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta.

Európában is erősítené pozícióját a Chevrolet

A General Motors egyik fő márkája, a Chevrolet az idei évre egyelőre még a tavalyi 2 százalék körüli piaci részesedés megtartását látja reálisnak a magyarországi piacon, miközben 2,5 százalékot meghaladó európai teljesítményén tovább javíthat, mivel a márka az egyetlen bővülő piaci szegmensben, a szabadidőautó (SUV) kategóriában erősít – tájékoztatta Kaszás Zoltán, a Chevrolet Magyarország pr-vezetője az MTI-t.

szabadidőautóA Chevrolet márkakereskedők tavaly megközelítőleg 1000 járművet adtak el Magyarországon, holott 2006-ban a magyar piacon az éves eladás a 8500 darabot is megközelítette, 4 százalékos piaci részesedéssel. A magyarországi újautó-piac drasztikus zsugorodásával párhuzamosan a márkakereskedések száma is csökkent: jelenleg mindössze 22 kereskedő foglalkozik ezzel a márkával, számuk az utóbbi évben harmadával lett kevesebb.
Kaszás Zoltán rámutatott: a magyar gépjárműpiac jellemzője, hogy az eladások 70-80 százaléka céges flottavásárlás, a kereskedők számára a válság éveiben ez volt a mentőöv a magánvásárlások drasztikus visszaesése közepette. A Chevrolet értékesítésének azonban jellemzően kevesebb mint a fele flottaeladás, amit az is magyaráz, hogy az elmúlt időszakig nem rendelkezett a flottavásárlói igényekhez igazodó modellpalettával.

A Chevrolet ezért nagy reményeket fűz ahhoz, hogy mára minden szegmensben jelen van, az utóbbi időszakban 14 új modellel frissítette fel autómodell-palettáját. Az európai piaci bővüléshez lökést adhat sportcélú haszonjárművek, szabadidőautók (SUV – sport utility vehicle) családjának bővítése egy kiskategóriájú modellel, a Traxszal. Az európai autópiacon jelenleg egyedül a SUV-szegmens tud növekedni.

Kaszás Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Chevrolet hiteles gyártó a SUV szegmensében, mivel 78 évvel ezelőtt, 1935-ben hozta ki a Chevrolet Suburban Carryallt, amely az első SUV modell volt.
A Chevrolet a General Motors egyik világmárkája, amely évente körülbelül 4 millió járművet ad el, több mint 140 országban, ezzel a negyedik legtöbb autót értékesítő márka. 2010-ben a piaci részesedése Európában 2,5 százalék fölé emelkedett, 477 194 autó értékesítésével. Európai márkakereskedői és márkaszerviz-hálózata 2700 tagú.

A GM michigani csoportjának márkáját kezdetben, 2006-tól az Opel Southeast Europe koordinálta Magyarországon, majd a General Motors Hungary árszervezésével a két márka kereskedelmének irányítása szervezetileg különvált egymástól.

Rába-Volvo együttműködés – Már csaknem 250 cég jelentkezett a beszállítói programba

Eddig csaknem 250 cég jelentkezett a Rába-holding és a Volvo beszállítói programjába – jelentette hétfői közleményében a győri székhelyű járműgyártó.

raba-volvoA tavasszal meghirdetett beszállítói programra eddig az előzetes várakozásoknál is több társaság jelentkezett. A pályázati határidő június végi lejárta után többlépcsős folyamat eredményeként alakul majd ki, mely hazai vállalkozások termékei épülhetnek be a tervezett Rába-Volvo autóbuszokba, illetve kerülhetnek majd be a Volvo globális beszállítói rendszerébe.

Nevek említése nélkül azt írják, a jelentkezők szinte a teljes iparágat lefedik, és van köztük számos, igen magas színvonalú alkatrészeket gyártó cég is. A Rába és a Volvo célja, hogy a hazai piac számára, a piaci igények figyelembevételével modern tömegközlekedési járművek készüljenek a Rába győri gyárában magyarországi komponensek beépítésével.

A modern technológiával előállított autóbuszok hazai tartalmát fokozatosan növelik majd, az együttműködés értelmében a szükséges importbeszerzések értékét hazai termékek vásárlásával kompenzálja a Volvo, ezáltal 100 százalékos hazai értékhányad biztosítható – hangsúlyozzák.
„A jelentkezések lezárását követően elkezdjük kiértékelni a beérkezett adatokat és várhatóan ősszel elindulnak az egyeztetések a potenciális beszállítókkal. Az alapos és időigényes minősítési folyamat végén pedig eldől, kik azok, akik a Volvo globális rendszerébe is becsatlakozhatnak” – idézi Torma Jánost, a Rába Jármű Kft. ügyvezető igazgatóját a közlemény.

Március 19-én indított beszállítói programot hazai kis- és középvállalkozások számára a Volvo Bus Corporationnel közös
buszgyártásához a Rába Jármű Kft.. Az érdeklődők június 30-ig jelentkezhetnek a társaság honlapján indított beszállítói oldalon; a pályázatok ismeretében készítik elő – várhatóan szeptember közepéig – a program következő fázisát. Ekkor már az együttműködés konkrét feltételeiről tárgyalnak a buszprogram leendő partnereivel – közölték a program indításának napján.
Az autóbusz-üzletágat vezető Mohácsi Béla közlése szerint a Rába-Volvo együttműködés során harminc százaléknyi helyi beszállítói hányaddal számolnak. A várható 200-300 busz gyártása esetén ez évi 15-20 milliárd forintnyi új piaci lehetőséget jelent, egyben fenntarthatóan 300 munkahelyet teremt a Rábánál és beszállítóinál.

A programba bekerülő hazai cégek nem csupán az évi tízezer darabos Volvo buszgyártás partnerei lehetnek, de bekerülhetnek a svéd cég ennél nagyságrenddel nagyobb kibocsátású teherjármű-üzletágába is. A felek megállapodása alapján a beruházás 100 százalékos ellentételezés mellett zajlik, ami komoly lehetőség a hazai cégek számára a Volvo-beszállítóvá válásra.
A cég azzal számol, hogy 2014 első negyedében bocsátja ki az első buszokat. A magyarországi piac felvevőképességét évi 200-300 darabra becsülik, és ez az a tétel, amely már gazdaságosan gyártható.

Uniós fejlesztések nyílt napja szombaton országszerte

Szombaton immár második alkalommal rendez nyílt napot európai uniós fejlesztések megtekintésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ): országszerte több mint 60, az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult fejlesztést nézhetnek meg az érdeklődők.

unióstámogatásAz Uniós fejlesztések nyílt napja – séta a kulisszák mögött című rendezvény programjai ingyenesen vagy kedvezményes belépőjeggyel látogathatók, és például olyan botanikus kerteket, élmény- és termálfürdőket, erdei szabadidő- és kalandparkokat, kastélyokat, könyvtárakat, múzeumokat és üzemeket nézhetnek meg az érdeklődők, amelyek többsége egyébként nem látogatható.
Az NFÜ MTI-hez eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a helyszínek korlátozott befogadóképessége miatt bizonyos programokra a belépés regisztrációhoz kötött, amelyet a http://nyiltnap.uszt.gov.hu címen lehet megtenni.

A programok általában 10 és 16 óra között látogathatók, az ettől eltérő időpontokat a programok oldalain jelzik.
Budapesten meg lehet nézni többek között a 4-es metró Kálvin téri állomását, az Országos Mentőszolgálat központját, az ELTE Füvészkertjét és a Budai Vár alatti labirintust is.

Észak-Magyarországon többek között a Lillafüredi Ökoturisztikai Központba, az egri tűzoltó múzeumba, vagy a salgótarjáni Ponyi pusztára lehet ellátogatni, a Dél-Alföldön pedig a makói, Makovecz Imre tervei alapján épült fürdőbe, illetve a gyulai Erkel Emlékházba, és a régióban több hotel is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A nyugat-dunántúli térségben például a büki és a zalakarosi fürdők várják a látogatókat, illetve a Kemenes Vulkánpark, míg a Dél-Dunántúlon a pécsi Regionális Könyvtár és Tudásközpont nyitja meg kapuit, de a pécsi kesztyű gyártási technológiájával is megismerkedhetnek a látogatók.

Az NFÜ 2013 márciusában rendezte első uniós fejlesztési nyílt napját, amely 10 000 embert vonzott; akkor közel 30 projekt csatlakozott a kezdeményezéshez.

A svéd órabérek a legmagasabbak az EU-ban

A svédországi órabérek a legmagasabbak az Európai Unióban, a bulgáriaiak pedig a legalacsonyabbak. Az eltérés a kettő között több mint tízszeres – áll a Német Statisztikai Hivatal tanulmányában.

Swedish_flagAz EU legszegényebb tagállamának számító Bulgáriában tavaly átlagosan 3 euró 70 cent (ezer forint) volt az órabér, míg Svédországban 41 euró 90 cent (12 ezer forint). Annak ellenére, hogy Európában Svédországban a legdrágább a munkaerő, a skandináv állam gazdaságilag versenyképes maradt, mert igen nagy a termelékenység az iparban más országokhoz képest és jobban is emelkedett az utóbbi években.
“Az ipari termelékenység 2007 óta 2,5 százalékkal nőtt, míg Németországban csupán 0,9 százalékkal, Európa átlagát tekintve pedig 1,6 százalékos a mutató” – idézte Erica Sjölandert, a svéd fémipari szakszervezet közgazdászát a The Local című svéd lap.

Csökkent márciusban az infláció Romániában

Márciusban 5,25 százalékra lassult Romániában az éves infláció az előző havi 5,65 százalékosról.

romania_3d_map_by_mesmes-d4mn7lmMárciusban 0,04 százalékos volt a havi drágulás, a szolgáltatások árai 0,52 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerek és a nem élelmiszerek pedig 0,07 százalékkal olcsóbbak lettek.
Az elmúlt tizenkét hónapban leginkább a nem élelmiszerek drágultak 5,81 százalékkal, majd az élelmiszerek 5,46 százalékkal, illetve a szolgáltatások 3,52 százalékkal.
Az év első három hónapjában 1,72 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a múlt év végi árszinttel összevetve.

A román jegybank által meghatározott alapkamat jelenleg 5,25 százalékos, vagyis éppen ugyanannyi, amekkora március végén volt az éves infláció.
A központi bank idei éves inflációs célja 1,5-3,5 százalék, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,7 százalékra számít 1,5 százalékos gazdasági növekedés mellett. Egyes elemzők szerint a központi bank becslése túlságosan derűlátó, és az év végére 5 százalékos inflációt valószínűsítenek.

MKB: sem a deviza-, sem a kötvénypiacon nem várhatóak nagyobb kilengések

Az MKB szakértői szerint az idén sem a deviza-, sem a kötvénypiacon nem várhatóak nagyobb kilengések. Úgy látják, a piacon nagyon sok pénz van, az emberek azonban a válság miatt nem fogyasztanak, inkább megtakarítanak, s érdeklődésük a csökkenő kamatkörnyezet miatt egyre inkább más megtakarítási lehetőségek – például a kötvények, befektetési alapok – felé fordul.

mkbPásztor Csaba, az MKB Bank befektetési szolgáltatási területének vezetője csütörtökön egy háttérbeszélgetésen elmondta: 2012-ben 30 forintos árfolyamsávban mozgott a forint, 310 forint feletti szinteken kezdett, néhány napra 280 forint alá is került, de jellemzően 280 és 305-307 forint között volt. Várhatóan az idén sem fog ettől lényegesen eltérni az árfolyamsáv, talán 5-7 forinttal feljebb csúszhat. Bár az árfolyam most 300 forint fölött van, az MKB 2013-ra 300 forint alatti átlagos árfolyamszintet és viszonylag stabil állampapírpiacot prognosztizál.
A forintpiacon belföldön és külföldön továbbra is bizonytalanság tapasztalható. Magyarország masszív külkereskedelmi többlete – amely a mindennapokban forintvásárlásként csapódik le a piacon – tavaly stabilizálta az árfolyamot, s erre az idén is számítani lehet a szakértő szerint. Hasonló hatása van a külföldiek állampapír-vásárlásának: 2012-ben mintegy 4 milliárd eurót fektettek be a magyar állampapírpiacon, ami ugyancsak erősítette a forintot. Jelenleg 4800-4900 milliárd forint értékű állampapír-állomány van a külföldiek kezében.

Bár a hozamkörnyezet jóval alacsonyabb szinten van, mint jó egy évvel ezelőtt, a nyugat-európai kötvényekhez viszonyítva mintegy 5 százalékos hozamkülönbség – a kockázatokat is figyelembe véve – még mindig attraktív a külföldi befektetők számára, ezért az MKB-nál azt várják, hogy továbbra is vásárolni fogják a magyar állampapírokat.
Pásztor Csaba úgy vélekedett, nem várható a 2008-ashoz hasonló kötvényeladási pánik. Akkor két hónap alatt 1000 milliárd forint – a GDP 3,5-4 százalékának megfelelő értékű – állampapírt adtak el és konvertáltak euróra, ami sokkolta a piacot.

A számok azt mutatják, hogy a külföldi befektetők elfogadják a hozamgörbét és a kockázatot. A külföld megítélése a számok alapján minden probléma ellenére javult – mondta az MKB szakértője. Hozzátette: a monetáris politikában kétségtelenül vannak bizonytalanságok, de ők optimisták, bíznak abban, hogy nem lesznek olyan lépések, “amik alapjaiban borítják a jelenlegi helyzetet”.

A szakértő úgy vélekedett, az augusztusban elkezdett kamatcsökkentés indokolt volt; ennek sebessége és mértéke megítélés kérdése, a piac mindenesetre a hozamgörbe csökkenésével elfogadta a kamatcsökkentést. Hozzátette: az ország devizakitettsége még nagyon magas, a korábbi magas kamat jól fogta az árfolyamot, s remélhetőleg ezután sem lesz nagy elmozdulás.

Pásztor Csaba elmondta, az alacsonyabb kamatkörnyezet felértékelte az egyéb befektetéseket, köztük a kötvényeket. A bank régóta jelen van a kötvénypiacon, az általa kibocsátott kötvények állománya 200 milliárd forint. Változó és fix kamatozású, középtávú befektetésként ajánlott termékek, rövid távú megtakarítások elhelyezésére szolgáló diszkont kötvények, és egyedi strukturált kötvények is vannak a kínálatában. A kötvények 60 százaléka változó kamatozású, amelyek stabil, infláció feletti hozamot biztosítanak a befektetőknek. A kötvényállomány 75 százaléka forint-, 21 százaléka euró-, 4 százaléka dollárkötvény.

Emeli a gázolaj árát a Mol

Emeli bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát csütörtökön a Mol Nyrt., a benzin ára nem változik – értesült piaci forrásokból kedden az MTI.

MOL logoAz emeléssel a gázolaj átlagára 433-434 forint lesz, a benzinével megegyezően.
A Mol a múlt szerdán bruttó 3 forinttal emelte a 95-ös benzin nagykereskedelmi átlagárát, míg a gázolaj ugyanennyivel olcsóbb lett.
A Mol február elejétől heti két alkalommal dönt az üzemanyagár-változásokról, így már nemcsak a hét első munkanapján, hanem szerdán is határoz az aktuális valutaárfolyam és a tőzsdei árak alapján az árról.
A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint volt.
Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak egyes kutak árai között.

Nestlé Hungária: több mint 1500 tonna húsvéti csokoládé

Több mint 1500 tonna húsvéti csokoládét gyártottak az idei szezonra a Nestlé diósgyőri üzemében, ennek 88 százalékát exportra termelték – közölte a Nestlé Hungária Kft. az MTI-vel.

nestleA közlemény szerint az idén tavasszal 21 országba jut el a Diósgyőrben készült figurás csokoládé. A megnövekedett igényekkel arányosan 8 százalékkal több húsvéti üreges csokoládét gyártottak az idei szezonra. Az exporttermelés 1040 tonnáról 1320 tonnára emelkedett a tavalyihoz képest.
A csokoládéfigurák iránti egyre növekvő igény következtében a Nestlé egyetlen, kizárólag csokoládéfigurákra specializálódott gyártóegységében évről évre több terméket gyártanak. Míg 2010-ben összesen közel 2500 tonna húsvéti és karácsonyi üreges figura készült az üzemben, addig 2011-ben már 2800 tonna, 2012-ben pedig több mint 3000 tonna édesség hagyta el a gyárat.

A foglalkoztatottak száma is a termeléssel arányosan növekedett az elmúlt években, idén a legintenzívebb termelési időszakban közel 600 főnek adnak munkát a diósgyőri üzemben – tájékoztat a közlemény.

A kizárólag valódi csokoládéból készült szezonális üreges figurákra szinte az egész világon nagy az érdeklődés. Nem csupán a környező országokból, hanem Új-Zélandról vagy éppen Dél-Afrikából is kap megrendelést a Nestlé.

“Az idei új megrendelőink között pedig olyan országok is szerepelnek, mint Chile, Kanada, Ausztrália és Franciaország” – idézi Jean-Pierre Polanent, a diósgyőri Nestlé gyár igazgatóját a közlemény. Hozzátéve: itthon a Boci nyuszik és tojások a legnépszerűbb húsvéti termékek, külföldön pedig elsősorban a FarmYard úgynevezett tanyasi, Smarties drazséval töltött figurák.
A Nestlé közel 5 millió forint értékben, mintegy 44 000 darab csoki figurát ajánl fel a segélyszervezeten keresztül idén húsvétra a magyar gyerekeknek. Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója szerint nagy örömmel fogadták a Nestlé adományát, mellyel 10.000, sok esetben rendkívül nehéz körülmények között élő rászoruló gyermek és családja számára tudnak ünnepi hangulatot és meglepetést varázsolni a közelgő húsvét idején – tartalmazza a közlemény.

A Nestlé Hungária Kft. az MTI megkeresésére nem közölte forgalmi adatait. A Céginfo.hu-n elérhető adatok alapján a Nestlé Hungária Kft.-nek 2011-ben a nettó árbevétele mintegy 93 milliárd forint volt szemben az előző évi mintegy 80 milliárd forinttal. A mérlegszerinti eredmény 2010-ben mínusz 833 millió forintot tett ki, míg 2011-ben a kft. vesztesége elérte az 1,136 milliárd forintot.