Havi archívum - október 2016

Halloween

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt szokássá vált.

halloweenAz ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene, Crom Cruach kultuszában gyökerezik. A május 1-jei beltane ünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő „napos” felének eljövetelét jelentette, amin emberáldozatokat is bemutattak a druidák.

A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.

Az Október 31-ét követő napon, szinte az angolszász országokkal egyidőben ünnepel a katolikus kereszténység is. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepévé vált (omnium sanctorum). A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, miután a Hadrianus római császár a pápának ajándékozta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont. A pápa átalakíttatta az Agrippa tervei alapján emelt hatalmas templomot, és 609. május 13-án felszentelte.

A Pantheon eredetileg Bosszúálló Jupiternek, Venusnak és Marsnak volt szentelve. Bonifác a pogány szentélyt Szűz Máriának és a vértanúknak ajánlotta. A krónikák szerint több mint 28 kocsi hordta a keresztény vértanúk csontjait a római katakombákból a templom főoltárába. A szent ereklyék ekkor kerültek először olyan helyre, amely azelőtt pogány istenek tiszteletére épült, így vált a minden pogány isten temploma keresztény Mindenszentek templomává. III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át. A Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap pedig, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. A római katolikus egyház november 2-án tartja a Halottak napját, amely ekkléziológiailag a “szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe.,

A protestáns keresztények a reformáció napját ünneplik október 31-én, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét

Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység jött létre. Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája (All Hallows’ Eve) nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap, a mindenszentek napja (All Saints’ Day vagy All Hallow’s Day).

Kortárs alkotók új zeneművei is hallhatók A hallgatás napján

Magyar kortárs alkotók bemutatói, valamint Mozart, Schnittke és Messiaen művek is szerepelnek a Concerto Budapest A hallgatás napja elnevezésű egész napos kortárs zenei fesztiválján szombaton a Budapest Music Centerben (BMC).

a-hallgatas-napja-2016A 15 koncerten mások mellett Schnittke, Messiaen, Berio, Pärt, Satie, Golijov, Gubajdulina, Kurtág, Schönberg és Feldman művei szólalnak meg Keller András és Rácz Zoltán vezényletével. A műsorban Jeney Zoltán, Vidovszky László és Csalog Gábor legújabb – egyebek mellett Esterházy Péternek emléket állító – szerzeményét is ez alkalommal hallhatja először a közönség – közölte a zenekar kedden az MTI-vel.

A zeneszerző-legendák közül Mozart művei – többek között az A-dúr zongoraverseny és a d-moll zongoraverseny – kapnak központi szerepet. A klasszikus művekkel interakcióban szólalnak meg korunk interpretációi, így például Alfred Schnittke Moz-Art a la Haydn című műve. Messiaen Sept Haikai című műve hét darabból álló japán haikufüzér, amely a természettől nyerte ihletét. Gubaidulina Seven words című darabja Jézus utolsó hét szavát szöveg nélkül, a zene eszköztárával teszi érzékelhetővé.

Az argentin Golijov Ayre című dalciklusa a különböző kultúrák színes meséit eleveníti meg arab, héber és spanyol nyelven. Berio Folk songs című darabjával folytatódik az eklektikus világzenei tematika, az alkotótól megszólal még az Opus number Zoo című dadaista gegparádé és a Beatles dalainak parafrázisa is Harcsa Veronika tolmácsolásában.

A rendezvényen mások mellett Érdi Tamás, Nora Fischer, Klenyán Csaba, a Szent Efrém kórus és a Keller Quartet lép színpadra.

Színes fényárral jelzi a másnapi időjárást Pozsony egyik hídja

Hétfőtől minden este színes fényárba borul a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) hídja, amelyen a kivilágítás színével jelzik a másnapra várható időjárást.

pozsonyi-szlovak-nemzeti-felkeles-SNP-hidA hidat – amelyet a pozsonyiak ufóhídként is emlegetnek a tartópillérén elhelyezett csészealj alakú étterem miatt – számítógépek vezérelte LED-es fényszórórendszerrel világítják ki.
A rendszert irányító számítógépek online összeköttetésben vannak a főbb időjárás-előrejelző portálokkal és azok aktuális adatai szerint változtatják a megvilágítás színét.

Ha a híd esténként sárga fényárban úszik, az derült, napos időt jelez másnapra, a piros szelet és hideg időt jósol, a kék színű fény alapján csapadék várható, ha pedig zölden világítanak a lámpák, akkor ködös, felhős időre lehet számítani. Az időjárásjelző fények nem állandóan világítanak, hanem minden negyedórában öt percre gyúlnak fel.

“Egy okos megoldásról van szó, pontosan olyanról, amilyet a jövőben akarunk. Azt szeretnénk, hogy Pozsony modern, okos megoldásokkal és attraktív közterületekkel teli város legyen” – nyilatkozta a projektről Ivo Nesrovnal, Pozsony főpolgármestere a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.

Az ötlet, hogy a várható időjárást egy épület megvilágításának változó színeivel jelezzék előre, nem számít teljesen egyedülállónak, hasonló rendszert már Isztambulban is használnak, ott egy torony színei jósolják meg a másnapi időt.

Fotó: National Geographic

Megnyílt Latin-Amerika első elefántmenhelye

Brazíliában megnyílt Latin-Amerika első elefántmenhelye, mely a térség nagyjából 50 cirkuszi elefántjának fog otthont nyújtani – írta a BBC.

elefant-menhely-latin-amerikaA menhely első lakói Guida és Maia, mindketten elmúltak 40 évesek. A rezervátumba érkező állatok orvosi ellátást kapnak, legelős, erdős területen fognak élni.
A rezervátum területét egy amerikai központú állatvédő szervezet (Global Sanctuary for Elephants) vásárolta meg, hogy lakhelyet nyújtson a régióban bezárt állatkertek elefántjainak és azoknak, amelyek a cirkuszokból kerülnek ki, mert egyre több állam tiltja be az állatos mutatványokat.

A két első lakó valószínűleg Thaiföldről érkezett, ahol illegálisan fogták be őket, hogy cirkuszoknak adják el az állatokat – írta a brazil G1 portál.

Az állatvédők egymillió dollárért (278 millió forintért) vettek meg egy 11,3 négyzetkilométernyi területet Mato Grosso államban, Brazília nyugati részén, az árat öt év alatt kell kifizetniük.
Az első szakaszban hat elefánt fogadását tervezik. A menhely látogatók számára nem lesz nyitva.

Photo/Eraldo Peres