Havi archívum - július 2014

Gorillaturizmus biztosítja számos közösség fennmaradását Ruandában

Gorillaturizmus biztosítja számos közösség fennmaradását Ruandában. A nemzeti parkok jövedelmének 5 százalékát a helyi közösségek támogatására fordítják, amelyekből számos fejlesztés történik az érintett régiókban.

gorilla-turizmus-ruandaEgy 2005-ben meghozott rendelkezés eredményeként a nemzeti parkok bevételének 5 százaléka a helyi közösségekhez kerül Ruandában. Az elmúlt években így 29,4 millió dollárt (6,7 milliárd forintot) fordítottak 360 közösség támogatására szerte az országban. A pénzből új iskolák, méhészetek, utak és hidak építését, valamint a víz- és közegészségügyi ellátás fejlesztését, különböző kis- és középvállalkozásokat is finanszíroztak.

A Ruandai Fejlesztési Tanács (RDB) 39 ezerre becsüli azoknak a lakosoknak a számát, akik ily módon profitáltak a turizmusból. A célszerűség mellett a projektek hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra is – írja a The Guardian.

Az elmúlt húsz évben több mint egymillió turista érkezett Ruandába, amelynek az Ugandával és Kongóval határos területein 500 veszélyeztetett hegyi gorilla él. Ruanda legfontosabb bevételi forrása a turizmus, az ágazat az elmúlt két évtizedben 294 millió dollár jövedelmet generált. Ennek 85 százalékát a hegyi gorillák megtekintésére érkezett turisták látogatásából befolyt pénzek teszik ki.

A ruandai gorillák a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos Volcanoes nemzeti parkban élnek, ahol a helyi közösségek az erre szánt fejlesztési pénzek 40 százalékát kapják meg. A délnyugati Nyungwe erdősség és a keleti Akagera nemzeti park közösségei 30-30 százalékot kapnak a célra elkülönített pénzekből.

“Leülünk a közösségek vezetőivel, és a környék szükségleteinek és problémáinak alapján közösen elhatározzuk hogyan költsük el a pénzt” – nyilatkozta az RDB egyik vezetője, Theosophore Ngoga. Az átláthatóságot rendszeres pénzügyi jelentésekkel igyekeznek biztosítani.

(http://www.theguardian.com/global-development/2014/jul/28/rwanda-gorillas-community-tourism)

Tevecsikó született Nyíregyházán

Kétpúpú tevecsikó (Camelus bactrianus) született a Nyíregyházi Állatpark Ázsia élővilágát bemutató területén.

Tevecsikó született NyíregyházánA Szöszke névre hallgató kanca tizenkét hónapnyi vemhesség után a múlt héten született meg és lett tagja az ország legnépesebb, tizenkét tagot számláló tevecsapatának – közölte Révészné Petró Zsuzsa szóvivő kedden az MTI-vel.
A szaporulat különlegessége, hogy míg az anyaállat barna színű, a kis kanca – az apja színét örökölve – vakító fehér bundával született. Ideje nagy részét az anyja mellett tölti, de már ismerkedik a külvilággal és a csapat többi tagjával. A jelenleg harminc kilogramm súlyú teve hosszú, vékony lábaival és aprócska púpjaival jóval elmarad a felnőttek méretétől, viszont ha megnő, testtömege elérheti majd az ötszáz kilogrammot.

Az Ázsia sivatagos részein őshonos, nagyobbrészt háziasított, baktriánnak is hívott állat kiválóan alkalmazkodott élőhelye szélsőséges időjárási körülményeihez, kitűnően viseli a forróságot és a fagyot, valamint a víz- és táplálékhiányt.

MiLigetünk: 53 egyedi padtervet valósítanak meg a Városligetben

Idén 53 egyedi padtervet valósítanak meg a megújuló Városligetben a miLigetünk – Van helyed a Ligetben! című kreatív pályázatra érkezett ötletek közül.

városliget“Rengeteg izgalmas tervet kaptunk a környező középiskolák diákjaitól, amelyek alapján már idén 53 pad újul meg és színesedik a felújítandó Városligetben. Szándékunkban áll minél több érintett csoportot elérni és valamilyen formában bevonni a projektbe, hogy a park megújítása során a mindennapi használók igényeit és ötleteit is megismerjük, illetve lehetőség szerint viszontlássuk a zöldebb és modernebb Ligetben” – idézi a Városliget Zrt. közleménye Mozsár Istvánt, a társaság vezérigazgatóját.

A Városliget Zrt. idén áprilisban meghirdetett kiírására összesen 115 pad- és 16 placcpályázat érkezett. A legtöbb padtervet a VII. kerületi Fasori Evangélikus Gimnázium diákjai adták be, a legtöbb nyertes padpályázat pedig a Fasori Gimnázium mellett a XIV. kerületi Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola tanulóinak terveiből került ki.

A beadott placcpályázatok nagy része a rekreációs és kulturális tematikát fedte le, különféle sportpályák, zenei színpadok és kiállítási terek terveivel. A zsűri által egyhangúlag legjobbnak ítélt terv egy szabadtéri piknik mozi, amelyet Gablini Klára, a XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium diákja tervezett. A győztes tervet benyújtó fiatal részt vehet majd a szakmai munkacsoport munkájában a terület kialakításának tervezésében.

A Liget átfogó fejlesztésének befejezési határideje 2018 tavasza, de az átalakítások, köztük a padok cseréje és felújítása már nyáron elkezdődik. A nyertes diákok így – a tervek szerint – a következő tanév kezdetekor már a saját maguk grafikájával megfestett padokat is viszontláthatják a parkban.

A Liget Budapest Projekt keretében meghirdetett pályázaton VI., VII. és XIV. kerületi középiskolás diákok vehettek részt. A kreatív ötletpályázat célja az volt, hogy a Városligetet ismerő és azt rendszeresen használó középiskolások részesei lehessenek a park megújításának. A diákok egyedül vagy néhány fős csapatokban, két témában pályázhattak: az egyikben a Városliget felújítandó padjainak grafikai tervezésére nyílt lehetőség, míg a másik pályázatban a 14-18 éves fiatalok számára megfelelő közösségi teret kellett tervezniük.