Kiemelt hírek
Legfrissebb hírek
nov 1

Brahms-maratonnal folytatódik jövőre a BFZ és a Müpa közös sorozata

Jövőre Johannes Brahms kerül a középpontba a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Müpa egész napos zenei maratonján: a nagy német zeneszerző négy szimfóniája mellett zongoradarabjai, kamarazenekari, kamara- és kórusművei is elhangzanak 2017. január 22-én, a magyar kultúra napján.

johannes-brahmsA koncertek délelőtt fél 11-től este 9-ig óránként kezdődnek, váltakozó helyszíneken. A szimfóniák a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szólalnak meg, a hagyományoknak megfelelően neves vendégegyüttesek és karmesterek közreműködésével: fellép a Concerto Budapest Keller András, a Győri Filharmonikusok Berkes Kálmán, a MÁV Szimfonikusok Csaba Péter, a Nemzeti Filharmonikusok pedig Kocsis Zoltán vezényletével – közölte a Budapesti Fesztiválzenekar az MTI-vel.
A maratonon mind a négy Brahms-szimfónia felcsendül, ami már önmagában átfogó képet ad a zeneszerző munkásságáról a Beethoven hatását mutató első szimfóniától a késői szimfóniák már-már programzenei motívumaiig. Egymást váltják a komoly, súlyos és a könnyed, felszabadult hangvételű, de Brahmsra jellemzően mindig érzelemteli dallamok: a szimfóniák mellett zongoradarabok, kamarazenekari, kamara- és kórusművek.

A kamarazenekari és kamarazenei műveket a Fesztivál Színházban tűzik műsorra, a B-dúr szextettet a Kelemen Kvartett, Makszim Riszanov és Kokas Dóra, az I. (D-dúr) szerenádot a Budapesti Vonósok adják elő. Különleges zenei csemegének ígérkezik a Három motetta, az Öt ének vegyeskarra, valamint a Szerelmi dalkeringők hármasa, amelyeket a Cantemus Vegyeskar, valamint a négykezes zeneirodalom elismert előadói, Zentai Károly és Bizják Dóra szólaltatnak meg zongorán.

A BFZ kamaraegyüttese Brahms h-moll klarinétötösét viszi a maratonra, Rados Ferenc pedig zongorán idézi meg a nagy német zeneszerző és zongoraművész életművét nyolc zongoradarabbal és a Variációkkal egy Schumann-témára. A napot este 9-kor a BFZ meglepetéskoncertje zárja Fischer Iván, a rendezvénysorozat művészeti vezetője vezényletével.
Napközben az Üvegteremben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói adnak ingyenes koncerteket, az előadóteremben vetítések, az előcsarnokban kiállítás várja a Brahms-maratonra érkezőket.

A Müpa és a BFZ 2008 óta rendezi meg az egyetlen zeneszerző munkásságának szentelt maratoni hangversenysorozatát.

okt 31

Halloween

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt szokássá vált.

halloweenAz ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene, Crom Cruach kultuszában gyökerezik. A május 1-jei beltane ünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő „napos” felének eljövetelét jelentette, amin emberáldozatokat is bemutattak a druidák.

A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.

Az Október 31-ét követő napon, szinte az angolszász országokkal egyidőben ünnepel a katolikus kereszténység is. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepévé vált (omnium sanctorum). A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, miután a Hadrianus római császár a pápának ajándékozta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont. A pápa átalakíttatta az Agrippa tervei alapján emelt hatalmas templomot, és 609. május 13-án felszentelte.

A Pantheon eredetileg Bosszúálló Jupiternek, Venusnak és Marsnak volt szentelve. Bonifác a pogány szentélyt Szűz Máriának és a vértanúknak ajánlotta. A krónikák szerint több mint 28 kocsi hordta a keresztény vértanúk csontjait a római katakombákból a templom főoltárába. A szent ereklyék ekkor kerültek először olyan helyre, amely azelőtt pogány istenek tiszteletére épült, így vált a minden pogány isten temploma keresztény Mindenszentek templomává. III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át. A Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap pedig, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. A római katolikus egyház november 2-án tartja a Halottak napját, amely ekkléziológiailag a “szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe.,

A protestáns keresztények a reformáció napját ünneplik október 31-én, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét

Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység jött létre. Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája (All Hallows’ Eve) nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap, a mindenszentek napja (All Saints’ Day vagy All Hallow’s Day).

okt 19

Kortárs alkotók új zeneművei is hallhatók A hallgatás napján

Magyar kortárs alkotók bemutatói, valamint Mozart, Schnittke és Messiaen művek is szerepelnek a Concerto Budapest A hallgatás napja elnevezésű egész napos kortárs zenei fesztiválján szombaton a Budapest Music Centerben (BMC).

a-hallgatas-napja-2016A 15 koncerten mások mellett Schnittke, Messiaen, Berio, Pärt, Satie, Golijov, Gubajdulina, Kurtág, Schönberg és Feldman művei szólalnak meg Keller András és Rácz Zoltán vezényletével. A műsorban Jeney Zoltán, Vidovszky László és Csalog Gábor legújabb – egyebek mellett Esterházy Péternek emléket állító – szerzeményét is ez alkalommal hallhatja először a közönség – közölte a zenekar kedden az MTI-vel.

A zeneszerző-legendák közül Mozart művei – többek között az A-dúr zongoraverseny és a d-moll zongoraverseny – kapnak központi szerepet. A klasszikus művekkel interakcióban szólalnak meg korunk interpretációi, így például Alfred Schnittke Moz-Art a la Haydn című műve. Messiaen Sept Haikai című műve hét darabból álló japán haikufüzér, amely a természettől nyerte ihletét. Gubaidulina Seven words című darabja Jézus utolsó hét szavát szöveg nélkül, a zene eszköztárával teszi érzékelhetővé.

Az argentin Golijov Ayre című dalciklusa a különböző kultúrák színes meséit eleveníti meg arab, héber és spanyol nyelven. Berio Folk songs című darabjával folytatódik az eklektikus világzenei tematika, az alkotótól megszólal még az Opus number Zoo című dadaista gegparádé és a Beatles dalainak parafrázisa is Harcsa Veronika tolmácsolásában.

A rendezvényen mások mellett Érdi Tamás, Nora Fischer, Klenyán Csaba, a Szent Efrém kórus és a Keller Quartet lép színpadra.